Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁRGYAKÉS TÁRGYTÖRTÉNET - V. Szalontay Judit: Kápolnák, út menti szobrok s a tisztaszoba szakrális tárgyai a Rábaközben

V. SZALONT AY JUDIT Kápolnák, út menti szobrok s a tisztaszoba szakrális tárgyai a Rábaközben A

Rábaköz - a Rába, a Hanság és Nagyerdő közé eső terület történeti és élő népi tájneve. A honfoglaláskor megszállt magyarlakta táj, neves központi települései: Csorna, Kapuvár, Szany, Szil".

1 Csornát a Premontrei Prépostság és az Eszterházyak birtokolták a második világháborúig. Kapuvár Eszterházy-birtok volt. Szanyt a középkortól a Győri Püspökség birtokolta 1946-ig, mely a Rábaköz egyedüli középkori települése, ahol 4 kápolnát találunk: Szent Lénárt, Szent Vendel, Szent Ilona és Szent Anna tiszteletére! Szil mezővárost a Nádasdyak birtokolták, majd 1681-től Eszterházy Pál nádor birtoka volt. A Rábaköz lakosságának 75%-a színtiszta magyar, római katolikus. E táj katolikus templomai, az út mentén s a településeken található kápolnák és szobrok a vallásos életnek és kultusznak legfontosabb színterei voltak Csornán és a Rábaköz 55 községében legnépszerűbb a Boldogságos Szűz Mária és Nepomuki Szent János tisztelete. Bizonyítják ezt az egykori mezővárosokat összekötő utak mentén és településeken tiszteletükre felépített szobrok gyakorisága. A Rábaköz állattartó és gazdálkodó népe évszázadok óta különös tisztelettel hódolt Szent Lénárt, Szent Vendel, Szent Donát és Szent Flórián kultuszának. Szent Vendel 2 oltárképe a premontrei templomban is látható. R. Russ munkája 1874-ben készült. (1. kép) Az oltárképen a nyáját legeltető szent a felhőkön megjelenő gyermek Jézushoz imádkozik. A 17. században élt Szent Vendel tisztelete nem kötődik szorosan a premontreiekhez: kultuszát a Rábaköz gazdaságában meghatározó szerepet játszó állattartás indokolta. Szent Vendel ugyanis a juhászok és állataik védőszentje. A század elejéről származó adataink szerint Szent Vendel neve napján - október 20-án - Csorna népe is misét mondatott a jószágokért. Két esküdt állott az oltár előtt, égő gyertyával a kezében. Mindenki vitt haza egy kis üveg szentelt vizet, amelyet itatáskor a jószág ivóvízébe öntöttek, hogy Vendel oltalmazza meg őket minden bajtól.

3 Szanyban, ahol a szarvasmarha és juhtartás a megélhetés alapjául szolgált, már a 18. században kápolnát építettek Szent Lénárt és Szent Vendel (1747) tiszteletére.

4 A kápolnák és út menti szobrok építésének íratlan szabályai voltak. Az út menti Szent Vendel-szobrokat ott helyezték el, amerre a barmokat kihajtották a mezőre (Szil, 2. kép), vagy ott építettek kápolnát, ahol az állatokat évszázadok óta legeltették 1 Kósa-Filep 1983. 161. 2 Csatkai E.-Dercsényi D. 1956. 482. 3 BálintS. 1977.391. 4 Csatkai E. 1956.601. 469