Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁRGYAKÉS TÁRGYTÖRTÉNET - V. Szalontay Judit: Kápolnák, út menti szobrok s a tisztaszoba szakrális tárgyai a Rábaközben

(Szany). Egykori adatközlöm, néhai Berta Ferenc juhász (Szany) említette: „Vendel a jószágok patrónusa volt. Apámtól tanultam, imádkozzunk hozzá, mert akkor nem döglik a jószág." Szent Flóriánnak (Szany, Bősárkány) azért állítottak szobrot a Rábaköz falvaiban, mezővárosokban, a házaknak pedig azért került a „tűzfalába" (Csorna, Szany, Kapuvár), hogy elűzze a tüzet. A rábaközi Mária-tisztelet méltó bizonysága a szakirodalomban kevéssé ismert csornai Mária-szobrok látványa. Az egyik legszebb Mária-oszlop Csorna nyugati határszélén található. A hálaszobor szép kőfaragó munka. A lépcsőzet feletti talapzatból emelkedik ki a levél- és egyéb rokokó díszekkel mintázott felfelé keskenyedő pillér. Ennek fejezetén kígyóval átfont gömb nyugszik, s ezen áll Mária. A talapzat tábláján: „1757. H.G." felirat olvasható. (3. kép) A hagyomány szerint az emlékoszlopot állító Horváth család egyik tagja a határban dolgozott, amikor mérges kígyó támadta meg. Menekülés közben megfogadta, hogy Boldogasszonynak emléket állít, ha életét megmenti. Épp e helyen a segítségére sietöknek sikerült a kígyót agyonverniük. Ezért került ide a „Mária-oszlop", melyet az állíttató család nevéről Horváth oszlopnak neveznek. 1780 körül készült a Csorna központjában látható Mária-oszlop. Az oszloptalapzat kiszögelléseit Szent Flórián. Szent Donát és Szent Sebestyén szobrai díszítik. A köztük kiemelkedő barázdált oszlop tetején, kőfelhőn ül Mária a gyermek Jézussal. Az 1970-es években csornai adatközlőim még emlékeztek rá, hogy a századelőn a szobor mellett elhelyezett kispadon imádkoztak az idős asszonyok, kérve Mária segítségét az áldásos esőért, a jobb termés reményében. (4. kép) Mária-hálaoszlop található Csornán, Alsószeren az Erzsébet utcában, melynek lábazatán az alábbi felirat olvasható: „Emeltette Kocsis Márton 1871." A csornai Szent Antal temetőben látható Mária-oszlopot Csorna mezőváros hercegszeri, prépostszeri lakói emeltették 1799-ben. Felirata: „Ezen képet csináltatta két részről Csorna mezőváros Anno 1799". A csornai premontrei templom Szűz Mária kegyképéhez feltűnő gyógyulások emléke fűződik. A kép sötét színű. A Szűzanya arca is barna, ezért a nép máig is „Szerecsen Máriának" nevezi. Ezt a képet 1757 táján Schrábel Tádé hozta magával a csehországi Grádicsból, amikor csornai prépostnak választották. A képet először a Szent Kereszt-kápolnában helyezték el, amely a mai premontrei templom északi oldalán épült. 1790-ben óriási tűzvész pusztított Csornán, s ennek áldozatul esett a Szent Kereszt-kápolna és a prépostsági templom is. A Szűz Mária-kép azonban a borzalmas tűzvészben is sértetlen maradt, ennek hatására a búcsújárások még több embert vonzottak. A kegyképet a későbbi építkezések során helyezték a negyedik mellékoltárra. A 18. századbeli feljegyzések szerint: „Alighogy a képet köztiszteletre kitették, a jámbor nép hamarosan nagy buzgalommal járult eléje, kegytárgyakkal halmozta el és ügyes-bajos dolgaiban erős hitet táplált a Kegyelmek Anyja iránt." (5. kép) A premontrei prépostság előtti parkban 3 m magas talapzaton álló Mária-szobrot Kokas József (1822-1897) csornai születésű, győri prépostkanonok hagyatékából állíttatták, végakarata szerint. Az imádkozó Mária-szobor jobb karján hosszú rózsafü5 Csatkai E.-Dercsényi D. 1956. 483. 470