Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

TÁRGYAKÉS TÁRGYTÖRTÉNET - Bárkányi Ildikó: Az apátfalvi férfi viselet

BÁRKÁNYI ILDIKÓ Londorgatya és vászoning. Adatok az apáfalvi férfiviselet változásához A

pátfalva a 18. század derekán részben a környező falvak lakóival, részben a Jászságból és Heves megyéből érkezett telepesekkel népesült újra. Az egykori Csanád megyéhez tartozó. Maros parti település az elmúlt évszázad során számos író és tudós figyelmét magára vonta. Féja Géza és Erdei Ferenc munkáikban

1 csak nagy vonalakban jellemezték a települést, kiemelve lakóinak hagyományokhoz való ragaszkodását. Az 1920-as évek első felében Banner János, a szegedi egyetem régészeti intézetének munkatársa (ebben az időben a szegedi múzeum néprajzi gyűjteményének vezetője) végzett a faluban nagyobb arányú néprajzi gyűjtést, melynek eredményeit 1925-ben diasorozattal illusztrált előadás keretében mutatta be. A településtörténet kérdéseit érintő, a viseletet, építkezést és a marosi vízi életet bemutató előadásának kéziratát csupán 1989-ben adta közre Tóth Ferenc.

2 1937-ben Fél Edit és Kovács László végzett viseletre vonatkozó, fotókkal gazdagon dokumentált gyűjtést Apátfalván, a Gyöngyösbokréta mozgalom keretében működő helyi csoport színpadi megjelenésének hitelességét segítendő.

3 Az 1963-ban a település a Néprajzi Atlasz gyűjtőpontja volt. A Morvay Judit vezette csoport tagjaként a viseletre vonatkozó adatokat Horváth Terézia rögzítette.

4 Az 1950-es évektől megújuló múzeumi kutatások, gyűjtő utak keretében mind a makói, mind a szegedi múzeum néprajzi gyűjteményei újabb, innen származó ruhadarabokkal gyarapodtak. A szegedi Városi Múzeum munkatársai már az 1900-as évek elején, a gyűjteményalapítás éveiben vásároltak apátfalvi öltözeti darabokat és kiegészítőket, melyek gyűjteményünk igen értékes, 19. század derekáról/második feléből származó rétegéhez tartoznak.

5 Az 1960-as évektől Juhász Antal és T. Knotik Márta is gyarapították innen származó ruhadarabokkal a néprajzi tárat. A megye népművészeti értékeit számba vevő, 1990-ben megjelent, reprezentatív kötet tanulmányai között T. Knotik Márta az apátfalvi paraszti öltözködés változását, a szecessziós, polgárias elemek megjelenéséig tárgyalta.

6 Az említett dolgozatok egyike sem törekszik az apátfalvi viselet rendszerszerű leírására. Banner János képeket örökít meg (előadását Broda Sándor diafelvételeihez fűzve tartotta), T. Knotik Márta pedig főként ez egyes ruhadarabok anyagára és szabására, díszítésre helyezte a hangsúlyt. így a viselet, mint szubjektív és közösségi jelrendszer, valamint társadalmi szabályok hordozója kevéssé van jelen a feldolgozásokban, s az ezredforduló táján 'Erdei F. 1971. 335, Féja G. é.n. 186-187. 2 Szabó F. Banner János emlékezete. Születésének centenáriumán. Békéscsaba-Szeged. 1989.112-137. 3 Fél E.-Kovács L. 1937. Az Ethnograhiában közzétett jelentés megegyezik az Ethnológiai Adattárban található kéziratos változattal. 4 A gyűjtőfüzetek a Néprajzi Kutatóintézet adattárában találhatók. 5 A századelőn minden bizonnyal Szász Gyula, Tömörkény István munkatársa járt Apátfalván. "T. Knotik M. 1990. 417