Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
TÁRGYAKÉS TÁRGYTÖRTÉNET - Bárkányi Ildikó: Az apátfalvi férfi viselet
végzett gyűjtésünk sem tudja pótolni e hiányt. Szerencsés helyzetben van azonban a kutató a 19. század végi. 20. század eleji képi ábrázolások terén. Köszönhető ez többek között - T. Knotik Márta módszeres fénykép-gyűjtésének. Kovács László felvételeinek, valamint az egykori makói fényképész mester, Homonnai Nándor 1920-as évek elejétől felgyűlt és megőrzött üvegnegatívjainak. 7 A falu öltözködési szokásaira, mint a közösség kultúrájának más jelenségeire is, egészen az 1960-as évek elejéig a hagyományokhoz való ragaszkodás, a viszonylag lassú változás volt jellemző. Első, a nyolcvanas évek második felében végzett gyűjtő utam során egészen közelinek tűnő emlékanyagot sikerült rögzítenem a húszasharmincas években még használatban lévő, több évtizedes hagyományt megjelenítő viseleti darabokról, illetve a ruhaviselés íratlan szabályairól. Az ezredforduló tájékán megismételt gyűjtés azonban már egészen más, megváltozott öltözködési rendszer adalékait hozta felszínre. Az elődök munkáiban a férfiviselet leírása lényegesen kevesebb helyet kapott, mint a pompázatosságával figyelemfelkeltő női ruházat. A 20. század elején múzeumba került textíliák közül is kevés a férfiruha. 8 Sajnos, a 20. század végére falutvárost egységesítő öltözködési módot megelőző, erre vonatkozó viseleti hagyományok már szintén csak töredékesen voltak az emlékezetben elérhetők. A 20. század derekáig az apátfalvi férfiakra is jellemző volt az a millennium évében keletkezett, erősen általánosító leírás, mely szerint a falu népe „ősi szokásaiból ki nem vetkőztethető, különösen a ruházatot illetőleg, sem a férfi sem a nő, bárha a czivilizátió nem alacsony fokán álló Makó város köznépével folytonosan érintkezésben vannak, az ősi viselettől nem tágít". 9 Az elsősorban vászon ruhadarabokra épülő, parasztos, bőgatyás viselet darabjai Apátfalván a két világháború közötti időszakban is használatban voltak. Banner János 1925-ben a férfiak öltözetéről így (és ennyit) írt: „a nyári viselet áll: csizmából és bőgatyából". 1 0 A gatyás viseletről néhány, a század elején, helyszínen készített fotó áll rendelkezésünkre a szegedi múzeum fotótárában, melyeken többek között két, 1012 éves forma legényke látható, gatyában, ujjasban, csizmában, fejükön kalappal, jellegzetes, bőszoknyás viseletű asszonyok között", illetve egy később gyűjtött családi fénykép, amely az 1900-as évek elején készült, rajta szintén vászongatyás legénykével. Majdnem 40 évvel későbbi az a felvétel, amely a Csanádvármegyei Gazdasági Egyesület 1937-ben, Makón megrendezett jubileumi kiállításán készült. A kiállításhoz kapcsolódó rendezvények keretében az apátfalvi Gyöngyösbokréta csoport is fellépett, a fotón látható öltözetek viselésére így részben Fél Edit útmutatása nyomán 7 A T. Knotik Márta által gyűjtött fényképek a Móra Ferenc Múzeum fotótárában. Kovács László felvételei a Néprajzi Múzeum Fotótárában, a Homonnai negatívok a József Attila Múzeumban találhatók. Utóbbiakról ld. Szabó M.-Szűcs T.-Bán A. 2000. 8 Egy hímzett, kézelős ujjú férfiinget vásároltak 1907-ben. Ismertette T. Knotik Márta, 1968. 9 Benyóczki István bíró jelentése a makói főszolgabíró 1896-os rendeletére. Csanádvármegyei Levéltár 321/1897. Ismertette Gilicze János makói levéltárvezető. 1998-ban. Kézirat, a szerző tulajdonában. "'Banner J. 1989. 120. 1 1 Apátfalvi viselet 1908-ból. MFM Fotótára ltsz. 39. 1 2 MFM Fotótára ltsz. 30540. T. Knotik Márta gyűjtése. 418
