Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Simon András: Adatok a halasi hegyközség történetéhez

cukorfokos mustot tartoztak november 15-ig a helyi borpincébe beszolgáltatni. 1947 márciusában a hegyközség 2000 forint visszatérítendő előleget kapott a minisztériumtól permetezőgép javításra. Egy gép javításának költsége ekkor 20-26 forint volt.

1

0 A pénz elértéktelenedése miatt 1946. január 1-től a hegyközségi alkalmazottak javadalmazását búzával és rozzsal egészítették ki, majd 1946. augusztus 1-től bérüket az új pénznemben, forintban szabták meg.

3

1 Egy 1947-ben kelt rendelkezésből tudjuk, hogy „a hegyközség területén a dűlőutak mentén lévő fü haszna mint minden évben, az idén is" a hegyőröket illette meg.

3

2 A pénzben és terményben való csereérték megszabása a világháborút követő években több alkalommal is gyakorlat volt. 1945 novemberében a vármegyei Hegyközségi Tanács 1 darab gyümölcsfa árát 2 liter bor vagy 2 kg búza vagy 4 kg rozs, s ehhez még 200 pengő összegben határozta meg.

3

3 A hegyközség tagjai az általuk birtokolt terület nagysága alapján tagdíjat, járulékot fizettek. 1945 júniusában ez holdanként 5 pengő volt, november 13-án már 20 pengő, ugyanezen hónap 30. napján pedig - 40 szeres emelést végrehajtva - évi 800 pengőben állapították meg a holdankénti járulékot.

3

4 Az infláció további mértékét mutatja, hogy 1946 áprilisának elején a hegyközségi járulék a szőlő- és gyümölcsterületek után holdanként 6 liter bor volt. A jegyzőkönyv kiállításának napján 1 liter bor forgalmi ára 500 ezer pengőt (10 ezer adópengöt) tett ki.

3

5 A napról-napra romló pénz helyett a hegyközségi járulékokban és kifizetésekben a bor vált fontos értékmérővé. Minden bizonnyal ezért került be a jegyzőkönyvbe 1946. januárjában a következő megjegyzés: „Köztudomású, hogy az orosz hadsereg igen sok bort fogyasztott el jutányos árban, amelyért a szőlősgazdák csak méltánylást és belátást kémek a városi tanácstól."

3

6 A második világháború utáni szocialista átszervezéssel összefüggő politikai viszonyokat tükrözi az 1947. június 21-én lefolytatott hegyközségi közgyűlés. Az esemény és következményeinek részletezőbb ismertetése a fennmaradt jegyzőkönyvek alapján, úgy gondolom, tanulságos kortörténeti adalék lehet. Az országos és városi szakemberek jelenlétében zajló fórumot Kiss Illés Antal hegyközségi elnök próbálta levezetni. Jelen volt ezen kívül még „mintegy négyszáz főnyi érdekelt fél", akik „az ellenőrző közegek megkerülésével és fenyegető magatartással hatoltak a terembe". Mikor az elnök a megnyitó beszédét megkezdte, „a megjelentek (...) felkiáltásokkal akadályozták a beszélőt és hangosan követelték a hegyközség azonnali megszüntetését. (...) A jelenlevők óriási többséggel követelik a hegyközség azonnali megszüntetését. Az elnök ezt határozatilag kimondja és erről írásban értesíti a hatóságokat." A jegyzőkönyv záró passzusa még egy felszólalást rögzít: „Az elnöki nyilatkozat után Kovács Mihály emelkedik szólásra, mondván, hogy a tervünk sikerült, a hegyközséget feloszlattuk. Vigyázzunk azonban, mert vannak sötét kezek, akik a hegyközséget 3

0 BKML Kkh. IX/258. 138-945.; Hegyközségi Jegyzőkönyv 1946. június 5.; Hegyközségi Jegyzőkönyv 1947. március 7. 3

1 BKML Kkh. IX/258. Hegyközségi Jegyzőkönyv 1946. január 14. és 1946. augusztus 10. 3

2 BKML Kkh. IX/258. Hegyközségi Jegyzőkönyv 1947. április 12. 3

3 BKML Kkh. IX/258. 122-945. 1945. november 2. 3

4 BKML Kkh. IX/258. 38-945. (1945. június 19.); Hegyközségi Jegyzőkönyv 1945. november 13. és 30. 3

5 BKML Kkh. IX/258. Hegyközségi Jegyzőkönyv 1947. április 6. 3

6 BKML Kkh. IX/258. Hegyközségi Jegyzőkönyv 1946. január 31. 349