Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Nagy Vera: Fémművességgel foglalkozó cigányok Hódmezővásárhelyen

NAGY VERA Fémmunkával foglalkozó cigányok Hódmezővásárhelyen A

parasztemberek számára a legfontosabb mester a mezőgazdasági eszközöket készítő kovács volt. A céhes mestereket azonban ebben a tevékenységben megelőzték, illetve velük párhuzamosan működtek a fémmunkákkal foglalkozó cigányok. Szeremlei több helyen is utal arra, hogy a 18. század első felében a kovácsok, a lakatosok és a bádogosok munkáit elsősorban cigányok végezték, mindaddig, míg a lakosság igényeit kielégítő, kellő számú mesterember nem dolgozott a városban, és meg nem alapították a céhüket.

1 A cigányok mondái között előfordul olyan is, amely kovácstevékenységüket a bibliai időkig vezeti vissza. Eszerint Jézus keresztre feszítéséhez felhasznált szögeket cigánykovács készítette el.

2 Hódmezővásárhelyen 1750 táján a kovácsmunkákkal foglalkozó cigányok száma 40 körül volt. Ugyancsak Szeremleitől tudjuk, hogy a század második felében amikor már több kovácsmester telepedett meg a városban - munkájukat hol engedélyezték, hol eltiltották. 1784-ben ugyanis a kovácsok száma 1 l-re nőtt, s ekkor már tiltakoztak a kontárok tevékenysége ellen, akik közé a cigányokat is sorolták. Addig a lakosság és a tanács pártolta tevékenységüket, mondván, hogy „az új magyar kovácsok nem alábbvaló mesteremberek, sőt a nagyobb és szükségesebb munkákhoz jobban értenek."

3 Különösen nyáron volt szükség a munkájukra a földművelésben, ilyenkor a kovácsok nem győzték a megrendeléseket teljesíteni és a javításokat elvégezni, de a lakosság is szívesen dolgoztatott cigányokkal, mert olcsóbbak voltak. A cigányok azonban nem csak a kovácsok munkáit végezték el a 18. században, de a lakatosokét és a bádogosokét is.

4 Ezek a tevékenységek nem váltak el élesen egymástól; aki közülük értett a fémmunkákhoz, az mindegyiket el tudta végezni. 20. századi vásárhelyi adatok is alátámasztják ezt, s erre utal Timaffy László a cigánykovácsok munkájának ismertetésében, amikor a következőket írja: „A 20. században már nem annyira a cigányok kovácsolásáról, mint inkább fémművességéről beszélhetünk."

5 Ebben szerepet játszott a gyári vasáruk elterjedése is, amely nyomán termékeik nagyobb része iránt fokozatosan megszűnt a kereslet. Kiss Lajos a helyi vásárok leírásában részletesen ismertette a cigánykovácsok századforduló környéki termékeit, melyeket leggyakrabban az ócskások között árultak: „1896-ig csak tepsit, serpenyőt, fúrót, halászhorgot, dohányfűzőtűt, fogast készítettek, a sparhelt és cserépkályha elterjedése óta - tehát 1900-tól - kis pernyéslapátot és ' Szeremlei S. 1911. 324, 344, 350. 2 Felföldi L. 1980. 98-99. 3 Szeremlei S. 1911.344, 345. 4 U.a. 350, 324. 5 Timaffy L. 1991.264. 307