Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
MUNKÁK ÉS EMBEREK - N. Szabó Magdolna: Kőrispatak, a „kalapkötő" falu
konyból, az utóbbiak pedig több kalapot képesek megvarrni egy vég fonatból. A hálánkból kötött szalmára tehát csökkent a kereslet. De mert „nincs fölösleges szalma", s vékony szalma együtt terem a vastaggal, azt is kénytelenek felhasználni az anyagtakarékosság végett. A vastag kalapot csak akkor adják oda a kereskedőknek, ha valamennyi vékonyat is visz a többivel. A kalap minősége a fonat szépsége, fehérsége mellett a varrástól is függ. Az igényes kalapviselők a vékony szalmából font, tömötten felvarrt kalapot szeretik. 17 Egy-egy ilyen kalap negyven métert, egy véget is felvesz. A kalapvarrógép alkalmazása a szalmafeldolgozásban forradalminak számított. Míg kézen egy asszony egy nap alatt 2-4 kalapot volt képes megvarrni, addig géppel 40-50 is elkészül ugyanennyi idő alatt. A gépek elterjedésével a kézi varrás teljesen háttérbe szorult. A kalapvarrógép működési elve hasonló ruhavarró társaiéhoz. A varrás - akár kézi, akár gépi - a fejrész közepén egy kétrét hajtott, összevarrott „ponttal" kezdődik, s a további varrás spirálisan e körül halad. A kézi varrásnál a fejrész formálásához segédeszközre volt szükség, a kalapfej formájú, különböző méretű, tömör fából készült sablonra, botra, amihez folyamatosan igazították a kalapot. A gépi varrásnál ez már nélkülözhető, a gyakorlott varró szemmérték szerint alakítja a kalap méretét, hiszen a kalap végső formáját a préseléssel kapja. A „nyers" kalapformákból présgép és formák - alumíniumból öntött sajkák segítségével készülnek a jól elkülöníthető kalaptípusok. A kalapok préselését férfiak végzik, hiszen nagy fizikai erőt igényel a présgép működtetése. (6. kép) Ezzel a gépi művelettel az összevarrt fonatok szálai tökéletesen egymásra simulnak, a sajkák pedig megadják a típusok legjellemzőbb formáit. A présgépek a varrógépekkel egy időben, hasonló források segítségével terjedtek el. Előtte a kalapot az egyszerű fa botokra vasalták, vagy egyáltalán nem préselték. A leggyakrabban készített férfikalapok a következők: a gazdaköri kalap, mely a legrégibb, legeredetibb kalapforma Kőrispatakon. A kalapfö csonka kúp alakú, karimája 10-15 cm is lehet. Díszítése sötét szalag vagy koszorú fonat. A sima férfikalap teteje beütött, tojpasztott. Formája egyszerűbb a gazdaköriné\, karimája 5-6 cm. A bukkosfejű kalap az előbbihez hasonló, fejrésze két oldalon bemélyített, azaz bukj a van. A 'kóbojkalap' a nevéből eredően hasonlít az amerikai „cowboy" kalapokra, így minden bizonnyal újabb forma. A kalapfö kerek, karimája széles és két oldalt fel van hajtva, tűzve. A sapkakalap, vagy vadász a nemezből készült vadászkalapot formázza A csibikalap fejrésze kerek, a karima hátsó része felhajtott, kisebb méretben a gyerekek is ezt hordják. (7. kép) A női kalapok fejrésze jóval kisebb, mint a férfiaké. Alapvető különbség köztük, hogy míg a férfiak a fejükbe húzzák a kalapot, - ezért különböző fejméreteket készítenek - addig a nők csak ráhelyezik fejükre és szalaggal kötik meg a nyakuknál. De idősebb asszonyok a fejkendő fölött, csak árnyék gyanánt használják. A kalapfö mérete egységes, leszámítva kislányok kalapját, különbség a karima méretében, díszítettségében van. A gombakalapnál a fejrész csonka kúp alakú, alacsony, a karima 20 cm széles, széle körben lefelé hajló. A rigókalap feje ovális, 2 5 A készítők, kereskedők szerint a széki megrendelők pl. nagyon kritikusak a kalappal. „Nem számít az ára, tarka ne legyen belékötve, csak szép fehér vékony legyen. ..akik már ismerik, rájönnek, hogy jobb. ha tömötten egymásra van varrva, s akkor erősebb a kalap, tovább tart. " - mondják. 300
