Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
MUNKÁK ÉS EMBEREK - N. Szabó Magdolna: Kőrispatak, a „kalapkötő" falu
hálánkból kötik a legszebb férfikalapok számára. A rece vagy csipke fonatokat négy szálból kötik, vastagságtól függetlenül. A cakkeny vagy németrece bonyolultabb fonat, egyik széle sima, a másik cakkos, a kalap karimájának a szélét díszítik vele, de régebben teljes női kalapokat is varrtak belőle, kézzel. A tizenegy szálút, a két középső vastagságú szalma valamelyikéből kötik. A fonatoknak csak addig különböztetik meg a színét és a fonákját, amíg kötik, mert a kilógó szálvégeket rendszerint egy oldalra hajtják. A kilógó szálakat erről a „tollas" kalapról a fonás befejeztével levágják. A koszorú fonat csavart henger alakú, az egyetlen olyan fonat, amelyet öt szálból drótszál (karó) köré körkörösen hajtogatva alakítanak ki, így kapja a fonat a csavart jelleget. A koszorút leginkább a hálánk vagy a vékonyközepes szalmából kötik s kizárólag díszítenek vele. Körülbelül negyven folyóméter fonatot neveznek egy vég kalapnak. A vég a fonadék mértékegysége. Végenként összetekerve bocsátják áruba a kalapkötők a fonatokat. A kalapvarrók is így mérik az alapanyagot. Minden kalaptípusról tudják, hány vég szükséges hozzá. Kötés közben egy fakeretre, motollára (100 x 40 cm) tekerik a fonatot, míg el nem éri a negyven métert. A motollán a fonatot egy-két napig tartják, hogy megnyúljon, s van, aki erről levéve azonnal értékesíti. A nyersanyag finomítására szolgál a mongorlás. a fonat vasalása. Erre a célra egy speciális szerkezet szolgál, melynek az egymással szembeforgó hengerei között préselődik a fonat. Az igényesebb kalapkötök még meg is füstölik, kifehérítik a szalmát. A füstölés a rogyás (ragyás) szalma foltosságát, a víztől megsárgult színét halványítja. A kénezett, füstölt fonat szebb és kelendőbb. Szalmából nem csak kalap készül, hanem számos, főként a háztartásban használatos eszköz. A vastag, vagy durgó szalmából kötött sima-ötösből puliszkakalapot, lábasalávalót varrnak. Előbbi gyakorlatilag egy karima nélküli méretes kalapfej, amiben a forró, tűzről levett edényt helyezik, így kavarják meg a puliszkát. Egykor a szalmacipő viselése sem volt ritka, ma már a készítés módját is alig tudják feleleveníteni. Az utóbbi néhány évtized müvészkedő alkotóinak tanításával terjedt el a szalmakép szövése, ahol a szövőszékre vetett vékony fonalat szalma vetülékszál keresztezi. A két különböző anyag találkozásánál alakítható ki a minta. Készen falvédőként vagy faliképként használják. 2 4 Az utóbbi időkben megváltozott a kalap-( azaz fonat felvásárlók igénye. A mennyiségre törekedvén a vastag szalmából kötött fonatokat veszik át szívesebben, hiszen abból több kalapot képesek megvarrni. A mennyiségi szemlélethez a kalapkötők is igazodnak, minél vastagabb a fonat, annál kiadósabb az alapanyag. Az évenként változó fogyasztói igényt a tömegkultúra divathullámai is befolyásolják, melyek természetesen a kalapviselés szokásaira is kihatnak. Egyre nagyobb a kereslet a vastag szalmából varrt női kalap iránt. A turizmus felvevő piaca pedig figyelmen kívül hagyja a hagyományos kalapformák alapvető minőségi követelményeit. így a vastag szalma feldolgozása mind a fonatkészítőnek, mind a felvásárlónak gazdaságilag előnyösebb. Előbbiek több folyómétert tudnak megkötni ugyanannyi idő alatt, mint a vé2 4 Kőrispatakon nem, a szomszédos Bözödön annál inkább elterjedt a szalmafonatok rámára feszítése, amelyekkel különböző használati és dísztárgyak, szatyrok, táskák, falvédők készíthetők. Az anyagigényes termékeket csak az ügyesebb asszonyok készítették sablonok, keretek segítségével. 299
