Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Kepéné Bihar Mária: Életstratégia és alkalmazkodás: egy fóliás család gazdálkodás napjainkban

dasági iskolák, gépszerelői, növénytermesztői szakok. A Kertész családban Lacinak és Annának is kisgyermekkoruk óta ki kellett venniük a részüket a munkából. A későbbiekben mégis más felé vezetett pályaválasztásuk. Anna a fodrász, Laci a nyomdász szakmát tanulta ki. Anna ma is fodrászként dolgozik, de csak részmunkaidőben, hogy a gazdálkodásba is be tudjon segíteni. Laci csak nagyon rövid ideig nyomdászkodott, ma már kizárólag fóliázással és a fóliázáshoz kapcsolódó gépi szolgáltatásokkal foglalkozik. „Mihelyst tudtak segíteni, befogtuk őket. Már egész pici korába lehetett nekik mondani kisebb feladatokat, hogy: Fiam eredj, hozd már ide azt a kulcsot, ami öt méterrel arrébb van. mert én szerelek valamit! Igazítsd már meg azt a slagot, hogy ne törje le a növény sarkát! Az ilyen alapvető dolgok is segítségek voltak. Ahogy értelmileg, fizikailag erősödtek, mindig egy kicsit jobban-jobban befogtuk őket. Ezt szinte a pólyáskornál kell megkezdeni, mert ha akkor el van engedve a gyerek, selyemfiúnak van nevelve, akkor azt már 14-15 éves korában nem lehet megfordítani. Nálunk így szépen nőtte ki magát a dolog, most meg ők is ezzel foglalkoznak. A fiam is tanult más szakmát, nyomdai gépmester a végzettsége, de olyan kicsi volt a fizetés, hogy nem biztosította volna a jövőjét. Nekünk meg volt akkoriban lehetőségünk egy kistraktort vásárolni, aztán meg csináltattunk hozzá ásógépet, rotátort. Próbálgattam én is, meg ő is traktorozni, akkor volt 16-17 éves, de neki jobban ment, meg örömmel csinálta, akkor mondtam neki: Na csináljad! Napról napra egyre jobban ment neki. Aztán szomszédoknak, haveroknak is ő csinálta a talajművelő munkákat, így indult a vállalkozás, mostmár gépi szolgáltató a foglalkozása. Lacinak van még két fóliája is az út mellett, azokban is dolgozik." Az előbbiekben említett permetezés kapcsán mindenképpen szólnunk kell arról, hogy a növényvédelem a fóliás termelési mód Achilles-sarka. A növényt számos hiánybetegségtöl és kártevőtől meg kell óvni, hogy sikeres lehessen a termelés és biztos a haszon. Másoldalról pedig rendkívül elővigyázatosnak is kell lenni, hiszen a permetszerek nem megfelelő alkalmazása mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét veszélyeztetheti. A fóliázással kapcsolatos kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy a munkafolyamatok közül ez szinte a legnehezebben kutatható, a hozzákapcsolódó megoldatlan problémák miatt legkevésbé szívesen beszélnek róla a termelők. Szerencsére Kertész László ennek kapcsán is bizalmába avatott, megtisztelt őszinteségével. „A permetezés túlnyomó részben az én feladatom, ahogy szoktam mondani: szívom a mérget idegileg is, meg fizikailag is. Mert az volna a szabályos, ha védőruhát, meg maszkot vennék fel, de van amikor az ember saját kárára elsiklik fölötte. Van végül is védőruhám, de mire az ember beöltözik, addigra sokszor már meg is csinálja a permetezést. Érzi az ember, hogy büdös, meg beszívtam a mérget, mert marja a torkom, irritálja a nyálkahártyám. De azt mondom magamnak, kész, kimegyek, majd kiszellőzök, de tudom, hogy majd egy húsz év múlva elő fog jönni a szervezetben. Tudom, hogy halmozódik a szervezetben a méreg, gyűlik a májban, de igyekszem nem gondolni rá. Sok ember rokkant már le abban, hogy nem az előírásoknak megfelelően végezte a permetezést. Van olyan szer, amihez elég a pormaszk, de van amihez szénbetétes gázálarc kéne. Sok már a gázosodó vegyszer, elsősorban a rovarölő-szerek ilyenek. Van olyan permetszer, amelyik komoly mennyiségű foszforsav-észtert tartal280