Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Kepéné Bihar Mária: Életstratégia és alkalmazkodás: egy fóliás család gazdálkodás napjainkban

akkor se felelt az meg egészen a követelménynek, olajjal fűtöttünk, az meg néha bekormolt, virrasztani kellett mellette éjszaka, nehogy eltömődjön és felrobbanjon. (...) Utána megszűnt a szabad olajforgalmazás is, csak lakásfűtésre lehetett az olajat használni. így abbamaradt az olajjal fűtés, mert annyira megemelték az árát, hogy nem futotta a fóliák fűtésére. Egy kis ideig nem volt fűtésünk, majd a telepített gáztartályos propánbutánra álltunk át, két öt köbméteres nagy tartály biztosította a fűtőanyagot. Most öt éve átálltunk erre a vezetékes gázra. 47000 forint bruttó költséggel indult egy tonna gáz, ami a havi szükségletünk, de a múlt évben le kellett róla mondanom egy részéről, mert 120000 Forint lett belőle. Megint ott tartottunk, hogy az utolsó téli szezon már mínuszra jött ki, elvitte a gáz ára." Az 1980-as és 1990-es években lezajló rendszerváltás, a téeszek felbomlása jelentősen átformálta a fóliás gazdálkodást. Sokan veszítették el ebben az időben munkahelyüket, biztosnak tünő egzisztenciájukat. A városok közvetlen vonzáskörzetéből kieső falvak lakosságának, amilyen Kunszállás is, különösen nehéz volt a helyzete. Az 1970-es évek óta fóliázó, úttörőnek számító gazdálkodók jelentős anyagi gyarapodása, új, kunszállási viszonylatban luxuskivitelűnek mondható házaik, nyugati autóik sokakat arra indítottak, hogy a fóliázásban lássák a kiutat nehéz helyzetükből. A legkülönbözőbb társadalmi helyzetű és foglalkozású emberekből lett ebben az időszakban botcsinálta fóliás. Ettől kezdve már olyan méreteket öltött a primőr-zöldségek túltermelése, hogy végkifejleteként már csak az igazán életképes, a folyamatos termelés költségeit bíró, az állandó munkaerőt biztosítani tudó gazdaságok maradtak talpon.

1

0 Az általam bemutatni kívánt Kertész család is ezek közé tartozik. Sikerük valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a fóliázásban rejlő lehetőségeket az elsők között felismerték. A hasznot fejlesztések formájában folyamatosan visszaforgatták a gazdaságba, így behozhatatlan előnyre tettek szert azokkal együtt, akik magas anyagi és szellemi tőkével rendelkeztek. A családfő és fia rendszeresen áldoznak időt szakmai képzettségük, tájékozottságuk növelésére. Továbbképzésekre, tanfolyamokra, magbörzékre, szakkiállításokra járnak, mezőgazdasági folyóiratokat járatnak, szakkönyveket olvasnak. „Járunk előadásokra a Kertészeti Egyetemre, mert benne vagyunk a számítógépes nyilvántartásukban. Ez úgy indult, hogy volt egy paradicsom-termesztési tanfolyam Budapesten. A Ménesi úton zajlott a Kertészeti Egyetem aulájában és 3-4 alkalomból állt. Erről kaptunk egy oklevelet a vizsga után és aki akart, az tagja lehetett a Zöldségtermesztési Egyesületüknek. Van egy kis tagdíj évente, de nagyon hasznos, mert rengeteg rendezvényre kapunk meghívót. Az összes vetőmag-forgalmazó cégnek elküldték a címünket, azoknak meg mindegyikével szinte volt már referencia kapcsolatunk. Az úgy zajlik, hogy kiválasztják a jól felszerelt, minőségi árut előállító gazdaságokat, átadják neki az új vetőmagjaikat, hozzá a szakmai leírásokat. Amikor meg eljön az ideje szerveznek náluk egy szakmai bemutatót. Arra kíváncsiak leginkább, hogy más és más talaj és éghajlati viszonyok között milyen termést produkál ugyanaz a mag. (...) Ha küldenek meghívót, ahova tudunk elmegyünk, így országos szinten is van ismeretségünk a termelők között. Meg persze Pesten is találkozunk az értékesítés 1

0 Romány P. 1996. 723-725. 277