Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Kepéné Bihar Mária: Életstratégia és alkalmazkodás: egy fóliás család gazdálkodás napjainkban

következően megállapíthatjuk, hogy az intenzív kertészettel foglakozók több, mint kilencven százaléka számára ez a tevékenység csak kiegészítő jellegű, mellékjövedelmet jelentett. A 2000. évben Bács-Kiskun megyében összesen 228 hektáron 3056 gazdálkodó folytatott üvegház és fólia alatti termelést. A megyében a kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskunmajsai régió rendelkezik jelentős üvegházas és fóliás termőterülettel.

5 Az általam vizsgálni kívánt fóliás gazdálkodó család jelenleg Kunszállás Vereb, Vereb-kocsma nevű határrészén él és gazdálkodik. A határrész egy tanyai-iskola és egy bolt körül kialakult tanyasor, amely szoros gazdasági és társadalmi kapcsolatokat tart fenn Kunszállással a 4 kilométernyi távolság ellenére is. Eddigi fóliás kutatásaim során bebizonyosodott, hogy a fóliás gazdálkodás ezen a területen jelent meg legkorábban a környéken, és Kunszállás első fóliás gazdálkodója is erről a határrészről származik. A statisztikai adatok szerint Bács-Kiskun megye települései között Kunszállás a fóliás termesztésre használt földterületek nagysága alapján a hetedik helyen áll 7,14 hektárnyi területtel, míg a gazdaságok számát tekintve a kilencedik helyet foglalja el 71 fóliás gazdaságával.

6 A Vereb-kocsma nevű határrészen kialakult fóliás kertészkedés történeti gyökerei a tanyarendszer kialakulásáig visszavezethetőek, ugyanis a zöldségfélék termesztése a tanyák körüli veteményeskertekben már ekkor megindult.

7 A kertészet kibontakozása mégis a 19-20. század fordulójára tehető, ami a felvevőpiacok növekedésének (lendületes városfejlődés), az utak, a vasutak kiépülésének, a helyi konzervgyárak létesítésének és a lakosszám növekedésnek (nagyobb tömegű munkaerő és fogyasztás) volt köszönhető. Természetesen nem lehet elhanyagolni a német- és bolgárkertészek által meghonosított új kertészeti kultúrák hatását sem. Mindezek következtében a zöldségtermesztés az 1920-as években a hajdani szőlőskertek helyén indult virágzásnak, a legjobb földeken, a városhoz közel, amely piacot és szállítási lehetőséget biztosított. A kifelé húzódó belterjes szőlőkultúra helyére egy még belterjesebb kertkultúra, a zöldségtermesztés lépett. A zöldségtermesztés kibontakozásában az agrárszegénység kapott vezető szerepet, mint a zöldségestanyák bérlője, feles müvelője.

8 Ugyanilyen módon ment végbe a Kiskunfélegyházához és Kiskunmajsához tartozó területeken is a zöldségestanyák kialakulása. Elsősorban a szegényebb, szinte nincstelen, a redempcióban kellőképpen résztvállalni nem tudó családok költöztek ki a Ringhegy, Feketeerdő, Halesz, Alsó- és Felsőgalambos, Vereb nevű határrészekre, népesítették be a felparcellázott pusztát, szőlőműveléssel foglalkozva. A 20. század első évtizedeiben, mikor szükség lett volna a szőlők újratelepítésére, az itt lakók közül sokan úgy döntöttek, hogy inkább a kevesebb befektetéssel járó kertészkedésre állnak át. Azt már addig is tapasztalták, hogy a talaj és az éghajlat rendkívül kedvező a dohány- és zöldségtermesztésre, különösen a reteknek, amit a szőlőben köztes mű5 KSH, ÁMÖ 2000. Földhasználat Magyarországon a 2000. évben. Településsoros adatok. 10-15. 6 KSH. ÁMÖ 2000. Földhasználat Magyarországon a 2000. évben. Településsoros adatok. 15-17. ' A tanyarendszer kialakulásával foglalkozó munkák: Bárth J. 1996 és Juhász A. 1989. 8 Für L. 1983.216-228. 274