Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)

MUNKÁK ÉS EMBEREK - Kepéné Bihar Mária: Életstratégia és alkalmazkodás: egy fóliás család gazdálkodás napjainkban

KEPÉNÉ BIHAR MÁRIA Életstratégia és alkalmazkodás: egy fóliás család gazdálkodása napjainkban N

ehéz feladatra vállalkozik manapság az, aki a fóliás gazdálkodást kívánja kutatni, pedig talán sosem volt aktuálisabb a kérdés: honnan ered és főként hova tart ez az alig fél évszázados múltra visszatekintő gazdasági jelenség?

1 A feladat azért különösen nehéz, mivel a termelők az uniós csatlakozás kapcsán sok esetben a teljes bizonytalanság talajára kerültek. A nem megfelelő tájékoztatás és a központilag irányított összefogás híján egyenlőre csak most kezdik a saját bőrükön tapasztalni, hogy milyen jövő vár rájuk az immáron „uniós piacon". Másrészről nem könnyű elfogadniuk, hogy ha csak részlegesen is, de fel kell adniuk alig pár évtizede kiharcolt gazdasági függetlenségüket. Nehéz szembesülniük azzal, hogy egyes vélemények szerint a fóliázás „hőskora" végéhez ért, és csak a tőkeerős, magas fokon gépesített, több gazdálkodó összefogásával létrehozott újfajta szövetkezeteknek van esélyük a versenyképességre. Mi jellemezte ezt a „hőskort"? Mindenekelőtt a bámulatosan gyors fejlődés, amely a hagyományos gazdálkodás tapasztalataira építve pár évtizeden belül a mezőgazdasági csúcstechnológia alkalmazásáig jutott. A kényszertalálékonyság szülte innovációval létrehozott termesztő-berendezések, házilag barkácsolt gépek alkalmazása. A családi munkaszervezetben zajló, önkizsákmányoló munkatempót kívánó termelés. A vérre menő kísérletezések, gyakran több hónapi munkát tönkretevő fagykárok, fóliát letépő és beszakító szelek és hófúvások. így tehát egy sajátos életstratégia alakult ki, amely ugyan kiemelte, de valamelyest mégis konzerválta a fóliás gazdálkodókat egy különös „utóparaszti" létben.

2 Egy komoly áldozatok árán létrehozott viszonylagos anyagi jólét is társult ehhez, amelynek élvezésére a hajszoltság miatt nem maradt idő. Tanulmányomban egy verebi fóliás család példáján keresztül szeretném bemutatni e korszak néhány fontos jellemzőjét.

3 A fóliás zöldségtermesztés a zöldséghajtatás fogalomkörébe tartozik. Azok az eljárások sorolhatók ide, ahol fedett területen, termesztő-berendezés alatt termesztik a zöldségnövényeket. A fóliás zöldségtermesztés és üvegházi-termesztés kifejezések mellett a szakirodalom gyakran alkalmazza az intenzív kertészkedés meghatározást is a kertészet ezen ágára. Hazánkban a 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) tanúsága szerint 37680 gazdaságban foglalkoztak intenzív kertészettel: 37393 egyéni gazdaság és 287 gazdasági szervezet. Ebből 3716 a száma azoknak az egyéni gazdaságoknak, ahol a gazdaság alapja kizárólag az intenzív kertészet volt. Ebből ' Ezen tanulmány a 2003. évi Kunszállás, Vereb határrészi kutatásom alapján készült. 2 Bihar M. 2002a 153-160. 3 A fóliás gazdálkodó család a vele készített interjúkhoz nem kívánta a nevét adni. így mind a családi-, mind a keresztnevük jelölésére fiktív neveket használok. 4 Somos A. 1962.5. 273