Bárkányi Ildikó - Fodor Ferenc (szerk.): Határjáró : Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére (Szeged, 2005)
„VÍZENJÁRÓK" - Szilágyi Miklós: Egy Szeged környéki halászszerszám történetéhez és táji kapcsolataihoz
A délszlávok vetőhálóit vizsgálva tehát megállapíthatjuk, hogy lényegében kétféle hálót ismernek: 1. A mi pendelhálónkka\ egyeztethető sacmaricat, amit Jankó János nyugatról hozzánk került hálónak tart. 2. A magyar irodalomban rokolyahálónak nevezett székelyföldi formát, melyet sacmanak neveznek. (Itt jegyezzük meg azonban, hogy csak szükségmegoldás a rokolyaháló elnevezés ilyen használata, mert ugyanezt a hálót Sztripszky Hiador Uzon vidékéről közölve pendelyhálónak nevezi, 16 Tiszaörvényen - mint fentebb már saját gyűjtésem alapján említettem - rácdobó a neve, és Vladikov az északkeleti kárpátokban lakó ruszinok halászatának ismertetése során egyaránt pendaj-galo névvel illeti a magyar irodalomban pendely- és rokolyaháló névvel megkülönböztetett kétféle hálót, melyek kétséget kizáróan, éppen a terminológia a bizonyíték rá, magyar közvetítéssel jutottak a Kárpát-mellékre.) A délszlávok sacmaja azonban olyan nagy méretű, mint a mi szaz/na-típusú hálóink, és így azokkal is rokonságot mutat, noha ezt a nagy mérete ellenére vállról dobják. Nincs jogunk Curéic közlését kétségbe vonni, mégis kételkedve kell ezt az adatot fogadnunk. Egy 3 m sugarú vetőháló hozzávetőleg 30 négyzetméter felületű, s emberileg szinte elképzelhetetlen, hogy ezt fel tudja a kezébe szedni a halász, különösen nem hihető, hogy ki is tudja teríteni. A súlya - 5,5-5 kg - úgyszintén kétségekre ad okot. Magam tapasztaltam Tiszafüreden, hogy egy 1,5 m sugarú pendelhálón kb. 7 kg ólom van. Itt jegyzem meg, hogy Curéic röviden megemlékezik a sacmaval egyező szerb, illetve magyar hálókról, melyeket nem a partról dobnak, hanem csónakról eresztik le. 1 8 Ez az adat igazolni látszik feltételezésemet. A tipológiai azonosság megengedi annak felvetését, hogy a délszlávok sacmaja a mi százmánkkal azonos, vagy közeli kapcsolatban lehet vele. A rác jelző is, amit egyes vetőhálók megkülönböztető nevéül használnak, arra utal, hogy a keleti (rokolya) típusú vetőhálónkat a délszlávoktól, közelebbről a szerbektől vehettük át. Hogy a sacma és a százma típusú hálók közötti rokonságot, illetve kapcsolatot megnyugtatóan bizonyítsuk, szükséges az átvételt hangtanilag is igazolni. Bár a sacma > százma alakulásnak semmi nehézségét nem látom, hangtani bizonyításba nem merészkedem, csupán néhány szempontot vetek fel egy esetleges bizonyítás megkönnyítésére. A sacma a szerbben és horvátban török jövevényszó, elsődleges jelentése 'ólomsörét', és ilyen jelentéssel, szaryma. szacsma hangalakban a magyarba is átkerült. 1 9 A hálónévként használatos szó eredetileg nyilván 'ólomsúlyozással ellátott háló'-t jelentett, csak a később lett 'vetőháló' jelentése. Majd - mintegy megkülönböztetve a nagyobb méretű hálóktól - kicsinyítő képzővel látták el a szót (sacmarica), ez utóbbit az újabb átvételű, nyugati típusú hálókra alkalmazva. Maga a név egyébként az összehúzó inakkal bíró, tehát nyugati típusú háló neveként a románoknál is felbukkan. Az Antipa közölte hálónak a neve - egyebek mellett - sacima, sapna. Ez a háló a Dunán és egyes tavakon használatos, átmérője 4-4,5 m és 500 golyó található a 12 m hosszú ólmosínon. 2 0 1 6 Sztripszky H. 1903: 279-280. 1 7 Vladikov, V. 1926: 125-126. '"Curéié, V. 1912: 553. 1 9 Kniezsa I. 1955: 752. - A szatyma szófejtéséhez 1. még: Gombocz Z. 1908: 30. 2 0 Antipa, G. 1916:400-407. 131
