Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár

2. Bócsa Bócsa 1315-ben a kun Csertán nemzetség szálláshelye. A helynév valószínűleg személynévi eredetű és az első kun birtokos nevét őrzi.

7

1 A középkori Bócsa- Szállása (1475) Halasszékhez tartozott, majd a török alatt elenyészett. Templomának romjait föltünteti az I. katonai adatfelvétel térképe ("Rudera Puszta Templom", 1784) és írott forrás is említi: „... köveiből építetett fel jobbára a vadkerti reformáltak jelenleg is virágzó Egyháza."

7

2 11. ábra. Bócsa puszta 1784-ben: szállások és a „Puszta templom" romjai. I. katonai felvétel: Coll. XVI. Sectio 28. 7

1 PESTY Frigyes kéziratos helynévtárából I. Jászkunság. Közzéteszi Bognár András. Kecskemét-Szolnok, 1978. 7

2 BOGNÁR András 1984. 467. 53