Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 1. Tázlár
A puszta 18. századi birtokosa a Wattay család, utóbb báró Redl Lajos, báró Fiath Gyula, a Bereczky, Hajós, Sárközi, Sigray, Teleki és más nemes családok az egyes határrészek birtokosai. 7 3 A II. József-kori térkép a homokbuckás, több vízállással, tóval tagolt tájon szántóföldeket és több szállást illetőleg épületcsoportot is föltüntet, amiből arra következtetünk, hogy a birtokosok nem csupán külterjes állattartásra hasznosították a pusztát, hanem szántóföldi művelést is folytattak. Ezt az 1784-87. évi népességi összeírás és az egykorú egyházi anyakönyvek bejegyzései is tanúsítják. Az összeírás szerint 29 házban 45 család élt a pusztán. A 119 főnyi férfi lakos társadalmi helyzete és kora: 7 nemes, 50 zsellér, 12 egyéb jogállású és 50 tizennyolc év alatti gyermek. 7 4 A nők száma ugyancsak 119 volt. Számos lakóépületben több zsellércsalád és gyermek élt, amiből a birtokosok cselédtartó allodiumaira következtetünk. Bócsa puszta a szomszédos Vadkert község fíliája volt: 7 5 mindegyik vallásfelekezet híveit Vadkerten keresztelték, eskették és temették. A vadkerti római katolikus plébánián a kereszteltek anyakönyveit 1767-től vezették és 1771-1780 között 83 bócsai újszülöttet tartottak keresztvíz alá. A szülők lakóhelyének megjelölése „Ex Bócsa", „Bolcsenses", „Ex Praedio Bolcsa". 1775-ben és 1777-ben katolikus családban 14-14 kisgyermek született Bócsán. 76 Az evangélikus egyház 1784-től vezetett keresztelési anyakönyvébe a lelkész júniusban jegyezte be az első bócsai újszülöttet. 1786-ban a vadkerti evangélikus egyház 6 bócsai házaspár gyermekét keresztelte. Az 1784-1813 közötti három évtizedben a vadkerti evangélikusok 75 Bócsa pusztai újszülöttet kereszteltek. 7 7 Az I. katonai adatfelvétel, a II. József-féle összeírás és a vele egykorú egyházi anyakönyvek alapján tehát bizonyos, hogy néhány földbirtokos család majorja az 1780-as évekre már kiépült. Az I. katonai térkép a Kecskemétről Halasra vezető út mellett jelöli Botsa és Zöldhalom csárdát, a major jellegű épületcsoportokat pedig a Vadkertről Kecskemétre vivő út közelében tűnted fel. 7 8 (11. ábra) A 19. század elején Kalotsa Sára kecskeméti nemesasszony Nagy-Bócsának Orgovánnyal és Bugac pusztával határos területét bírta, Sárközi János örökösei pedig Nagy-Bócsán 2968 holdnyi birtokot jussoltak. 7 9 7 3 BOROVSZKY Samu 1910. 40. 7 4 DANYI Dezső-DÁVID Zoltán 1960. 122-123. 7 3 VÁLYI András 1796-99. I. 233. 7 6 Soltvadkert, Róm. kat. Plébánia, Matrieula Baptisatorum Parachialis Ecel. R. Cath. Vadkertiensis, ab anno 1767-1814. Tomus I. 7 7 A vadkerti ágostai hitvallású evangélikus egyház Kereszteltek anyakönyve 1784-től. 7 8 I. katonai felvétel: Coll XVI. Sectio 28. 7 9 BKMÖL, Feudális kori térképek. Néhai Nemes Kalotsa Sára birtokát 1815-ben, Sárközi János birtokát 1827-ben mérték fel. 54
