Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG A 19. század közepén kutatóterületünkön a tulajdonlási viszonyokat tekintve magán földesúri birtoklású és mezővárosi-falusi közbirtokosságok tulajdonában lévő puszták voltak. Utóbbiak közül külön kell választanunk az 1745. évi redempció óta a jászkunsági mezővárosi és falusi közösségek által birtokolt pusztákat és Kecskemét város külső pusztáit. A magán földesúri és a kismezővárosi-falusi, valamint nagymezővárosi (kecskeméti) birtoklás eltérő puszta-használattal járt és más-más módon történt a különböző birtoklású puszták felosztása is. így a vizsgált 21 puszta három csoportba sorolható: A/ Magán földesúri, uradalmi pusztabirtokok

37 Tázlár 21 909 kat. hold Bócsa 23 329 kat. hold Páhi 25 138 kat. hold Csengőd* 11 236 kat. hold Kaskantyú* 7 435 kat. hold Puszta-Péteri (Pálmonostora) 11 828 kat. hold Alsó-Péteri (Pétermonostora) 2 802 kat. hold Szentimre* 7 737 kat. hold Kömpöc* 5 212 kat. hold Ötömös 2 005 kat. hold 118 721 kat. hold B/ Jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái Szendászló 10 484 kat. hold Pálos* 5 338 kat. hold Csólyos* 6 704 kat. hold Szánk és Móricgát 18 720 kat. hold Orgovány 16 612 kat. hold Szabad-Jakabszállás* 12 211 kat. hold Mérges 4 238 kat. hold 74 307 kat. hold 3

7 A puszták területéhez forrás: az 1910. évi népszámlálás. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 194-195. A *gal jelölt puszták illetve későbbi községek területét más statisztikákból, nagyrészt az 1930. évi népszámlálásból vettük. 30