Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 2. Felső-Pusztaszer
se mellett a közlegelőre kihajthatják, mindazon által, nehogy a puszta idegen jószágokkal elárasztassék, ezen igavonó jószág csak a haszonbéres föld míveléséhez megkívánható számban, és pedig 50 hold után 6, 100 hold után 12 db, s ennek megfelelő arányban verhető ki." 51 3 Ugyanakkor a közgyűlés megerősítette azt a határozatát, hogy a pusztaszeri dohánykertészek csak 2 lovat és 1 fejőstehenet hajthatnak ki a közlegelőre, szintén kétszeres szájbér fizetése mellett. A nagymezőváros tanácsa a vidékiek legelőhasználatának korlátozásával a maga lakóinak kedvezett. 1880-ban Felső-Pusztaszeren 143 házban 997 lakost vettek számba. 51 4 A fennmaradt haszonbérleti szerződések, a feles szántók és a dohánykertészek alkalmazása alapján úgy látjuk, hogy a kecskeméti bérlők kisebb hányada lakott a felső-pusztaszeri bérföldjén. Az 1880-as évek közepétől a város tanácsa 12 évre adta bérbe felsőpusztaszeri földbirtokát: a régi kiosztású földeket 1887-1899, az újabb kiosztásút 1884-1896 és a legújabb kiosztásút az első ízben 1886-1898 közötti időszakra. A haszonbérlet hosszabb időtartama hozzájárult ahhoz, hogy számos városi bérlő eldöntse: pusztaszeri tanyájára kíván-e telepedni, mással művelteti bérföldjét, vagy nem tartja meg haszonbérletét. A 19. század végére egyre több kecskeméti földbérlő költözött pusztaszeri tanyájára: 1901-ben az újabb kiosztású földek 21 bérlője közül 15, a legújabban kiosztott földek 34 bérlője közül 27 (!) Pusztaszeren lakott. 51 5 Az 1900-as évek elején Kecskemét város tanácsa áttért a puszta örök áron történő értékesítésére. 1903 őszén előbb 92, majd 105 hold homokos talajú baromjárást. adott el nyilvános árverésen szőlőültetésre. A 92 hold 13 birtokos tulajdonába került: hét földrészletet kisteleki, ötöt felső-pusztaszeri, egyet kömpöci lakos vásárolt meg, ám egyedül ifj. Hatvani Mihály 23 és fél hold örökföldet szerzett. A 105 hold homokpusztát 4-5 holdas parcellákban árverezték: ebből ifj. Hatvani Mihály 12 holdat, a kisteleki Gyugel Károly és a pusztaszeri Kálmán József 10-10 holdat vásárolt, és 11 kisteleki, 5 pusztaszeri, 2 mindszenti, 1 sövényházi birtokos osztozott az eladott földeken. 51 6 A szőlőtelepítésre alkalmas földek eladását 1905-ben folytatták. 51 3 BKMÖL, Kecskemét v. tan. kgy. jkv. 1875. 235. 51 4 A magyar korona országainak 1880. évi népszámlálása. Bp. 1882. 51 5 A haszonbérlők névjegyzékét, lakását, a bérföld területét és a haszonbér összegét tartalmazó kimutatásokat 1. JUHÁSZ Antal 1987. 301-303. Hivatkozott anyagközlésünk felment az alól, hogy jelen összegezés megállapítását újból dokumentáljuk. 5, 6 BKMÖL, Kecskemét v. polgármesteri ir. 476 doboz. Árverési jegyzőkönyvek. Az árverésen bánatpénzt kellett letétbe helyezni, amit a vevő nyolc napon belül tartozott kiegészíteni a vételár egytized részéig. A vételár 9/10 részét, 6 %-os kamattal 20 részletben, évente törlesztették. 284
