Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 2. Felső-Pusztaszer

A városi közgyűlés 1900-ban elrendelte a felső-pusztaszeri földek eladását és utasította a tanácsot, hogy „a községesítés munkálatait indítsa meg."

51

7 1904 szeptemberében a tanács bizottságot küldött Pusztaszerre a legrégibb kiosztású bérföldek becsértékének megállapítására. A 2355 holdnyi terület becsült értéke 1 448 847 koronára, holdankénti átlaga 615 koronára rúgott. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szőlőnek való földeket kis parcellákban adják el, az erre nem alkalmas földeket pedig „vidékiek bebocsájtásával" (!) árverésen adják bérbe. A bérbeadás módjára Szeged városától vették a példát, amely a Felső-Pusztaszerhez közeli Csengele pusztáját hosszú időtartamú, 25 évi haszonbérletekkel hasznosította. 60. ábra. A felső-pusztaszeri földek árverése 1906-ban. Néprajzi Múzeum fényképtára: 7584. A felső-pusztaszeri haszonbérlők előadták, hogy az általuk bérelt földeket „a becsérték szerint nem tarthatják meg, mint leendő örökföldet", mert a magas kamatot nem képesek fizetni, és végül „idegenek" vennék meg a földeket. Hajlandóságot nyilvánítottak arra, hogy a 3,5 %-os kamatot haszonbérül megadják - ha a földeket 25 évre bérbe vehetik. A bizottság elutasította folyamodványukat, így a legrégibb kiosztású bérföldeket 1905-ben, a megállapított értékükön, örökáron eladta a város.

51

8 51

7 BKMÖL, Kecskemét v. kgy: 259/1900 sz. kgy. határozat. 51

8 BKMÖL, Kecskemét v. polgármesteri ir. 476. doboz, 1904/19 295 sz. jelentés és uo. kgy. jkv. 1905. 225-232., 3376/1905 sz. alatt. 285