Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

7 holdat vásárolt Bugacon. Börcsök Antal 1932-ben halt meg, s Kiskunmajsán temették el, mivel Pálos oda tartozott. András fia azután határozta el, hogy Bugacon telepszik meg. Szánkon is volt tanyája és földje, ezt eladta és a volt pusztaházi intézőtől vásárolt még 19 holdat, így 32 holdas gazdasága lett Bugacon. ,AZ °b

a

n típusúak, mint az én apám - ahol egy kis föld akadt, az} mögvötték..." (Börcsök András 1931.) 1930-ban Nagybugacon és Monostoron újabb pusztákat adott 25 éves haszonbérletbe Kecskemét városa: csupán a „falumag" körül 2500 kat. holdat. Akkor települt Nagybugac pusztára a Kunszabó család. Csengelén, a szegedi fold északi részén laktak, 15 hold városi bérföldön. Egy közeli rokonuk, aki Jászszendászlón volt szabómester, a bugaci földárverésen 25 holdat vett bérbe. Azt mondta: „Ötven nagykabátért vettem huszonöt holdföldet'." Egy szanki parasztember elvállalta a föld művelését, de hamar cserbenhagyta. Ezután beszélte rá Kunszabót, hogy menjen át Bugacra. „.Kilencen voltunk testvérök, nagy családdal emlékezik a fia. - Én apám törekvő embör volt. Azf mondta: inkább vergődünk, de nem adom oda egyik gyerököm se más kezelábának. Följöttünk. Gazdálkodtunk. Két mázsa rozs volt holdanként a bérleti díj (...) Nagybátyámnak jól mönt a szabóság még vött tizenhat holdat. Mindet mink műveltük. Negyven holdat. A fölösleg gabonát Félegyházáéra vittük, ott adtuk el a piacon. Volt, mikor nagyobb tételben a gabonakereskedőnél. Hizlaltunk tehenet, disznókat (...) A mögélhetés Bugaconjobb volt." (Kunszabó Ferenc, 1920.) A parcellázások után folyamatosan gyarapodott Bugac és Monostor népessége:

50

0 A puszta f telep) nev

e 191fí m0 1942 Alsómonostor 350 772 814 Felsömonostor 1208 1635 2259 Kisbugac 301 354 1267 Nagybugac 354 573 458 Monostorfalva 593 603 Összesen 2213 3927 5549 1880 és 1910 között a két puszta népessége megkétszereződött, és Bugac lélekszáma nőtt nagyobb mértékben: 1910-ben nyolcszor annyian lakták, mint harminc évvel korábban. Az 1910-1920-as években viszont 1714 fővel nőtt Bugacmonostor népessége, ami a természetes szaporodás mellett 80-90 %-ban a bevándorlás eredménye. A 19. század első felében már tanyásodó és 1879-ig benépesült Felsőmonostor volt a két puszta legnépesebb határrésze, legnagyobb mértékben pedig 1949-re Kisbugac népessége nőtt. 50

0 Forrásaim az 1910., 1930. és 1949. évi népszámlálás kötetei. Adataim eltérnek a KSH „Magyarország településeinek vallási adatai (1880-1949)" c. kötet adatsoraitól. A KSH kiadványa 3-400 fővel kisebb népességet jelöl meg. 273