Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái
Erdei Ferenc az 1930-as években így látta Bugac társadalmát: „Bugac a város tulajdona és majorok vannak rajta, amelyekben cselédség és gazdatisztek laknak. Az idegeneknek oly kedvvel mutogatott pásztorok is konvenciós cselédek és sorsuk sokkal mostohább, mint ahogy az idegen gondolná. A cselédség bére Bugacon jó ádag konvenciós bér, ami azt jelenti, hogy búza, rozs, szalonna, csizma, só, tüzelő és a készpénzjárandóság kitesz együtt kb. évi 450 pengőt. Ehhez jön még a lakás, és ezzel előttünk áll a cselédség életkeresete." 50 1 Amit Erdei jellemez, az Bugac egykorú népi társadalmának egyik rétege. Mellettük ott éltek a kiosztott pusztákon megélhetést kereső törpebérlők, szegényparasztok és az elődök termelési tapasztalatával felvértezett és gyarapodni igyekvő kisparasztok, gazdák. A puszta népessége tehát összetettebb társadalmi képlet volt, mint amit a harmincas évek társadalomkutatója leírt. A pusztákon megtelepülök származása A váci püspök 1919. október 12-én létesített expositúrát Bugacmonostoron, melynek megnevezése „Kecskemét Bugacmonostor Pusztai Róm. Kath. Missziós Lelkészség" volt. 50 2 Monostoron állt a 19. századi kápolna és a lelkész onnan látta el hitéleti feladatait Monostorfalván, Kis- és Nagybugacon. A felsőmonostorinak nevezett plébánián az 1920. január l-jétől kezdődött az egyházi anyakönyvezés. A lelkész az első elhunytat január 6-án, Tarjányi Lőrinc gazdasági cseléd és Nyúl Ilona házasságkötését február 10-én anyakönyvezte. 50 3 Az 1910-11-ben telepített faluban jóval később épült templom és létesült lelkészség. Az 1920-as évek elején Templomépítő Bizottságot alakítottak és gyűjtést szerveztek a templom építésére. Hozzá is fogtak az építéséhez, 1934-ig épült, de befejezni nem tudták. Bugacmonostor — a mai Bugac község — templomának szentélye és sekrestyéje csak 1955-ben készült el. Alsó- és Felsőmonostor új temploma viszont 1932-tól 1939-ig fölépült. A püspökség a falu és Monostor 6 km-es távolsága miatt 1946-ban két önálló lelkészséget szervezett: a falusit és az ún. alsómonostorit. A falubeli plébánián 1946 áprilisától van önálló anyakönyvezés, ezért számunkra a felsőmonostori anyakönyvek nyújtanak tájékozódást a népesség származásáról. Az anyakönyvek tanúsága szerint a 20. század első felében Bugacmonostor róm. kat. népességének nagyobb hányada kiskunfélegyházi származású. Monostor és Bugac pusztán az alábbi félegyházi gyökérzetű családok települtek meg: 5"' ERDEI Ferenc 1977. 89. 502 VARGA Lajos 1997. 65. 50 3 Halottak anyakönyve, Felsőmonostori plébánia. 1920-1943. I. kötet, Házasultak anyakönyve, Felsőmonostori plébánia. 1920-1-46. I. kötet., Kereszteltek anyakönyve, Felsőmonostori Plébánia, 1920-1943. I. kötet. Itt köszönöm meg Maár Zoltán bugac-alsómonostori plébános szíves segítségét. A kereszteltek anyakönyvének adatgyűjtését Kiss Károly Szilárd és Papp Bernadett, egy. hallgató végezte. 274
