Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

Kecskemét 1907-ben Kisbugacon 525 kat. hold 1199 négyszögölet, 1913ban a nagybugaci közlegelóból 1500 kat. holdat adott haszonbérbe.

49

8 Az utóbbi különösen fontos, hiszen azzal kezdődött a nagybugaci puszta feltörése. Ott nagyrészt földnélküli vagy kis földű monostorfalvi és tanyai szegényparasztok, pásztorok leszármazottai lettek haszonbérlők. 1922-23-ban a város a Bugacmonostor 230. sz. betétből 1 holdas földeket adott el szőlőtelepítésre, 4-5000 korona vételárért. A vevők 1922. január l-jétől földek birtokosai lettek. 34 vevő Monostorfalván, a monostori szőlőtelepen, 8 Felsőmonostoron, 9 Félegyházán (a városban vagy határában), 3 „Fülöpkei Jakabon", 2 Nagybugacon lakott, 14 vevő lakóhelye sajnos jelöletlen maradt 49

9 A vevők összetétele mutatja, hogy nagyobbrészt falusi családoknak volt szükségük a szőlőföldekre, más földük nem lévén. Nagybugacról csak ketten: Tóth Mihály intéző és Petróczi János vásároltak parcellát. Az 1920-as években az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozatára a város Alsómonostoron parcellázott 1-3 holdas földeket. Az emlékezés szerint kb. 400 kat. holdat adtak 15 évi időtartamú kishaszonbérletbe. Ekkor félegyházi, jászszendászlai, szanki, móricgáti szegényparasztok telepedtek a pusztára. Dobos Pál egy jászszendászlai kocsmáros 20 holdján volt harmados és családjával gazdája tanyáján lakott. Kezességvállalás miatt a kocsmáros földjét elárverezték és a harmadosnak mennie kellett. Monostoron 2 holdas törpebérletet fogott. Egy kontár építő segítségével 1927-ben építette két osztatú, szobakonyhás tanyáját. A 2 holdon kukoricát, árpát, „a világos homokon" rozst termelt, négy év múlva 400 négyszögölön szőlőt telepített. Tehenet legelő híján nem tudott tartani, de volt egy „szegényembernek való" lova, fias disznaja, 4-5 anyabirkája, baromfija. Az ezermester munkáját kocsival-lóval segítette vissza. Kilenc gyermeke született és öt neveledett fel. Piacozni leginkább Jászszentlászlóra jártak, de a bárányt, a birka gyapjút a 14 km-re lévő Félegyházára vitték, hogy jó árat kapjanak érte. A törpebérleteken 120-130 hasonló szegényparaszt család élt. A nagygazdák Poletár-telepnek, vagy Kisosztálynak nevezték ezt a sűrűn tanyásodott monostori határrészt, úgy mondogatták: „Elmék a Poletár-telepre, fogadok mán napszámost." 1927-ben vásárolt földet Bugacon a szeged-alsótanyai Börcsök familia egyik sarja, Börcsök András (1891-1975) is. Nagyapjának az alsótanyai Zákányon volt örökföldes tanyája, de a birtok az örökösödéskor elaprózódott, s emiatt egyik fia, Börcsök Antal a századfordulón Pálos pusztán vett 35 holdat. Börcsök Antalnak öt gyermeke született: két fia az első világháborúban elesett, két lánya maradt és legkisebb fia, B. András, aki előbb 6 holdas parcellát, utóbb 49

8 CZAKÓ Ferenc 1995. 58. 49

9 BKMÖL, Bugacmonostori szólóföldek eladása. 12364/1926. 272