Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

A 6190 holdas birtokon a család jól kiépített, elsősorban állattenyésztő-, földművelő gazdaságot üzemeltetett, de szőlőt is telepített, a járgányos malom építése pedig azt mutatja, hogy önellátásra igyekezett berendezkedni. Szentkirályi Kálmán birtokos bugacmonostori birtoka után 1881-ben 1438 forint adót fizetett, s ezzel Kecskemétnek a 2. legtöbb adót fizető polgára volt.

48

5 Telelő dűlőben, a „Buksik szőlő' mellett térképünk mindössze egyeden tanyát ábrázol. Tulajdonosa bizonyára a II. katonai adatfelvételen jelölt Buzsik József, ám a bugaczi réten 1861-ben felmért többi tanya az 1879. évi térképen nincs föltüntetve. Valószínű magyarázata az lehet, hogy a kérdéses földeket Kecskemét városától haszonbérelték, a bérleti viszony időközben megszűnt és a gazdák elköltöztek, tanyáik pusztulásnak indultak. A hazai kataszteri felvételek szakszerűségét ismerve a helyszínelő földmérők hanyagságára nem gondolunk. 55. ábra. A Szentkirályi major Bugac-Monostor 1879. évi kataszteri térképén, 3. szelvény Desfieas dűlőben, a tázlár-bócsai határ közelében Faragó Mihálynak volt többszáz holdas birtoka és tanyája. A tanyán a gazda háza és a cselédház mellett istálló, távolabb „marhaállás" épült. A Faragó család Csongrádról származott a homokhátságra, és Bócsa pusztán volt nagyobb birtoka. 1896-ban Faragó Antal abban a dűlőben 489 kh 384 négyszögöl földet örökölt. Az örökség művelési ágak szerinti megoszlása: 273 kh legelő, 128 kh mocsár(!), 40 kh futóhomok, «5 BKMÖL v. 1908. Kecskemét v. tan. ir. 12289/81. 266