Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

20 kh szántó, 24 kh erdő, 1 kh kert, 1442 négyszögöl ház és udvar. 1 kh szántó kataszteri tiszta jövedelme 4-5 aranykorona között volt.

48

6 Az adatok mostoha természeti adottságok közötti, külterjes gazdaságról vallanak. Áthúzódott Bugac pusztába Fischer Sámuel bajai kereskedő többezer holdas bócsai birtoka. Fischer a Deszkás dűlőben 538 kh-at bírt, s birtokrésze a Faragó-birtoknál kedvezőbb természeti adottságáról és ésszerűbb földhasználatról tanúskodik. Művelési ágai: 151 kh szántó, 152 kh rét, 182 kh legelő, 39 kh mocsár, 14 kh erdő.

48

7 56. ábra. Némedi-Varga Gergely tanyája Fehérszék dűlőben. 1879: 56. szelvény Hosszúhát dűlőben, a szabad-jakabszállási határ közelében volt a pusztaház, és az egész határban 7 csőszház állott. Az egyházi sematizmusok a kataszteri térképezés évében (1879) a két pusztán az alábbi népességet rögzítették:

48

8 római katoliku

s reformátu

s összesen Bugac 45 38 83 Monostor 96

2 27 989 Összesen: 1007 65 1072 Föltűnő, hogy Bugac lélekszáma kisebb a korábbinál. Láthattuk, hogy Bugac népességét, kevés eltéréssel, a Szentkirályi majorban lakók jelentették. A majoroknak állandó cselédsége volt, de rajtuk kívül az ott élők száma évről-évre, gyakran évszakonként változott. Ez a körülmény és Telelő dűlő tízegynéhány 48

í BKMÖL, Megszűnt telkekkönyvi betétek, Bugacmonostor puszta, 1 doboz. 25. sz. 48

7 BKMÖL, Megszűnt telekkönyvi betétek, Bugacmonostor puszta, 1. doboz. 258. sz. 48

8 Schematismus cleri dioecesis Vaciensis in annum a Christo nato 1879., Vacii, 1879. 72-73. 267