Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 1. Bugac és Monostor

Csolyos. Szabad puszta a kis Kunságban, fekszik Majsának szomszédságában (I. 431.) Mérges. Szabad puszta a Kis Kunságban. (II. 600.) Monostor. Szabad puszta Pest Vármegyében, fekszik Kecskeméthez nem messze, és annak filiája. (II. 631.) Páhi. Szabad puszta Pest Vármegyében, földes urai B. Orczy, Szily és más uraságok, fekszik Izsákhoz közel, mellynek filiája. (III. 4.) Szent László. Szabad puszta a Jászságban (?), fekszik Majsához nem meszsze, és annak filiája." (III. 376.) Vályi Bugac, Jakabszállás, Kömpöc, Orgovány, Ötömös, Pálos, Szánk, Szent Imre, Tázlár pusztát nem is említi lexikon jellegű országleírásában, s Orgovány néven csupán Pest vármegyében lévő csárdáról tudósít. Megállapítható, hogy a statisztikai országismertetés egyik hazai előfutárának, a pesti egyetem tanárának a figyelme nem terjedt ki valahány Duna-Tisza közi pusztára, illetőleg a vármegyétől nem kapott ezekről elegendő információt. Sok adalékkal örvendezteti meg a 19. századi népesedéstörténet kutatóját Nagy Lajos 1828-ban megjelent „Notitiá"-ja. A pusztákat birtoklásuk illetve hovatartozásuk szerint veszi sorra, s a házak és a lakosok számát közli.

3

5 Pest vármegyei puszták (praedia et diverticula) A puszta neve Ház Lakos Bótsa (Kis) Bótsa (Nagy) Bugacz Csengőd Imre (Szent) Kömpötz Monostor (Alsó) Monostor (Felső) Orgovány* 3 25 42 16 1 21 211 356 125 6 Páhi Péteri (Puszta) Tabdi Taszlár » NAGY Ludovicus 1828. 248-251., 467-468. 27