Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 1. Bugac és Monostor

Kiskunsági puszták (praedia et diverticula) A puszta neve Ház Lakos Csólyos Jakab Szállása László (Szent) Mérges Móritz Gattya Orgovány* Pálos Szánk 1 20 6 7 226 59 3 32 41 406 19 181 * Orgovány Kunszentmiklós pusztája volt, így a Kiskunsághoz tartozott, s nem Pest vármegyéhez! Látható, hogy az 1820-as évek statisztikusa Nagy-Bócsa, Jakab Szállása, Orgovány, Páhi pusztán számottevő: 200-400 fő közötti népességet tüntet föl, ugyanakkor Monostor vagy Tázlár pusztát lakatlannak jelöli. A puszták különböző időben történő népesedésének hátterét, okait településtörténetükkel összefüggésben tárgyaljuk. A 19. század első feléből legjobb adatszolgáltatást Fényes Elek statisztikainépleíró munkájának köszönhetünk. Országleíró köteteiben, a városok és falvak mellett kitér a „népes puszták" fekvése és lakossága vallásfelekezetek szerinti ismertetésére.

3

6 Bugacz — igen nagy puszta, Kecskeméthez délre 2 mérföld, 69 katholikus, 17 evangélikus, 50 református lakja; földesura Szentkirályi, Faragó nemzetségek s kisebb részben Kecskemét városa (383). Kömpöcz — Majsához keletre, 6 katholikus lakos. Monostor — Félegyház kun város és a bugaczi puszta közt. 211 katholikus, 245 református lakja. Földesura Kecskemét városa. Puszta Péteri - a szegedi országútban, Félegyházához délre 2 mfd. 1830ban megnépesíttetett s számlál 841 katholikus, 237 református lakost. PostahivaNagy és Kis Bócsa - Vadkerthez északra, 301 katholikus, 22 evangélikus, 52 református lakos. Roppant legelő, s fontos marhatenyésztés. Földesurai: Kis 3

6 FÉNYES Elek 1836-1841. 383-384., 390. Népes puszták a kecskeméti járásban tal. (384) Népes puszták a solti járásban 28