Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái

ja: Banó Antalné Ficsór Veronika 102 holdat, Csitári János 206, Fekete Pálné Retkes Luca 154, Felföldi Kálmánné Kristóf Zsuzsa 113, Király János 144, Lőrincz Imre 182, Ónodi András 109, Ónodi József 120, Szabó József ügyvéd 300, Szabó Pál Sándor 209 holdat vásárolt.

47

7 A 19. század elején a magántulajdonba került pusztákon hamarosan feltörték a gyepet, mivel kiváltképp a napóleoni háborúk alatti konjunktúra jövedelmezővé tette a gabonatermelést. A Monostor pusztán eladott földeken néhány éven belül bizonyára tanyák épültek - mint másutt, pl. Kistelek határában történt. A tanyákon a gazdák családos béresei, fogadott pásztorai tartózkodtak. 52. ábra. Bugac és Monostor puszta Balla Antal 1763. évi térképéről. Alsó és Felső Monostoron az 1760-as években már szállásföldek voltak, szántókkal és kaszálórétekkel. Másrészt abból a tényből kiindulva tartom tévesnek L. Nagy adatát, hogy Monostor puszta népessége az 1830-as években háromszorosa volt Bugacénak és később is rendre meghaladta Bugac lélekszámát. Teljes bizonyosságot Monostor puszta megölésének kezdetéről természetesen írott források további feltárása adhat. Hiteles forrást nyújt a két puszta népességéről Fényes Elek országleírása.

47

8 A puszta neve Népessége vallásfelekezetek szerint róm.kat

. reformátu

s evangélikus összesen Bugacz 69 50 17 136 Monostor 21

1 245 - 456 280 295 17 592 47

7 CZAKÓ Ferenc 1995. 13. 47

8 FÉNYES Elek 1839. 255