Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái
Bugacz földesura a Szentkirályi, a Faragó „nemzetség" és Kecskemét városa, Monostor pusztáé kizárólag Kecskemét volt. A népesség vallás felekezeti megoszlását a telepesek származásával összefüggésben elemzem. Bugac puszta Izsák, Monostor a szomszédos Félegyháza fíliája volt. 1850-ben Bugac pusztán 305, Monostoron 681 személyt írtak össze, így a két puszta lélekszáma 986 volt. 47 9 Föltűnő, hogy a váci egyházmegye sematizmusai a két pusztán lényegesen kisebb népességet rögzítenek: 1847-ben 392, 1853-ban 365 személyt. 48 0 Okát nem ismerjük. Föltehető, hogy az anyaegyháztól távoleső pusztai fűiáról a lelkipásztoroknak hiányos ismereteik voltak. Tanyák Bugac és Monostor pusztán az 1860-70-es években Ismert, hogy az 1850-60-as évek az alföldi tanyásodás felfelé ívelő időszakát hozták. A helytartótanács 1853-ban ugyan megkísérelte a tanyarendszer felszámolását, de Hartmann György császári tábornok törekvése meghiúsult a vármegyék ellenállásán. Monostor puszta Félegyházával határos földjeit az 1860-as évekre néhol sűrűn megülték az első telepesek és leszármazottaik. A félegyházi és a jakabszállási határszélen egymáshoz közel 8-12 tanya is épült. A II. országos katonai adatfelvétel készítői feltüntették számos tanyatulajdonos nevét, a Félegyházával szomszédos földeken pl. Kis Antalnak 4 tanyája volt, a másik dűlőben 5 szomszédos tanya mellett van Kovács Mihály neve. 48 1 Úgy véljük, az első kiosztás utáni birtokosztódáskor a módos gazdák nős fiaik jussára tanyákat építtettek, amelyeket az osztrák térképészek, a helybeliek közlése alapján, a gazda nevével jelöltek. Jakabszállás határa mellett a Török család tagjainak hét, délen, a „Templom rom" közelében a Ferenczi család tagjainak öt tanyája volt. A homokbuckákat, zsombékos réteket, utakat föltüntető katonai térkép mutatja, miképp alkalmazkodtak a pusztán megtelepülök a változatos talajviszonyokhoz. Az uralkodó, északnyugat-délkeleti szelek a buckákat ilyen irányba rendezték el, s látható, hogy több tanya a homokbuckák védett, vagyis keleti oldalára települt. Sajátos, hogy a Monostori erdőtől keletre, a puszta szélén egy északnyugat-délkeleti tájolású tanyasor alakult ki, amelyen a hatvanas évekre 11 tanya épült. Tulajdonosai északról dél felé haladva: Kósa István, Gáspár János, Kósa József, Kotys (?) Gáspár, Fekete István, Kovács István, Kósa Mihály, Olaj (Oláh) János és három tanya tulajdonosát a térkép nem jelöli. A Kósa családból hárman laktak a pusztaszéli tanyasoron. E tanyasor és a Monostori erdő között 47 9 FÉNYES Elek 1850. 48 0 Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Vaciensis ad annum acraae vulgaris 1847. Vacii. 101-102., Uaz 1853-ból: 86-87. 48 1 Hadtörténeti Intézet Térképtára. II. országos katonai adatfelvétel: Col XXXV. Section 57., 58, Col. XXXIV. Section 57. 256
