Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 1. Bugac és Monostor
nevű puszta, napnyugatnál Zsana. A földje homokos, vágynák azonban meglehetős Kaszállói, essős időben álló vizei vágynák, de erdeje nintsen." (51) „Móritz-gátja. Kis Kun puszta Latzháza Helységének birtokában, mellytül 10 mérföldre esik, határos éjszakrul Bugatz, napkeletről Alsó, és Felső Monostor, délrül Sz. László, napnyugatrul Szánk nevezetű pusztákkal, a földje tsaknem egészben homokos butzkákbul áll, kivévén a közepét, mellyben-is egy két ágra szakadott zsombékos nagy rétség miatt egy sziget formáltatván azon sziget kaszálással használtatik, a rétnek mellyéke pedig legeltetik." (52) „Orgovány. Kis Kun puszta Sz. Miklós Várossáé, mellytül 5 mértföldre esik. Környékezik éjszakrul Izsák, és Ágasegyháza, napkeletről Köntsög, és Jakabszállása, délrül Bugatz és Nagy Bótsa, napnyugatrul Kis-Bótsa, és Páhi, egy része sovány haszontalan homok fás része legelő és Tanyákra fel-osztatott, vagyon benne gazos nád termő zsombós rét is. Ezen pusztának azon szeghatárja, melly puszta Páhit, Izsákot Orgovánnyal elválasztja, valamint a Fénszarusi Jász képnek egy a Kun képnek neveztetik" (52) „Szánk. Kis Kun puszta, Kun Sz. Miklóshoz tartozó, mellytül Téli napkelet felé 7 Mértföldre fekszik, körül veszik éjszakrul Nagy és Kis Botsa puszta, napkeletiül Móritzgát és Sz. László Kun puszták, délrül a Majsai föld és Halasi Bodoglári puszta, napnyugatrul Tázlár puszta, a földjének majd három fele sivár, haszon véteden homok, fele pedig marha és juh legelő." (53-54) „Szent László. Kis Kun puszta, mellynek 2/4 részét Jákóhalma, 1 /4 részét Mihálytelek, 1/4 részét Felső Sz. György bírja, mellyektül 12 mértföldre fekszik. Határi ezek: éjszakrul Móriczgátja, és Alsó Monostor, napkeletről Ferentz-Szállása, délrül Tsengelye, napnyugatrul Majsa, Galambos és Szánk. A földje homokos, a közepén keresztül nagy egy semlyék, ott jó kaszálója van, a mellett azon semlyékben szép tekenős békák találtatnak, erdeje nintsen." (55) Jászsági települések ezenkívül még számos kiskunsági pusztát váltottak meg a környéken. Berény váltotta meg Lajos, Mizse pusztát és Bene puszta felét, míg másik fele Ladány birtokába került. Apád birtokolta Kocsért, AlsóSzentgyörgy - Fényszaruval megfelezve — Kara pusztát és Félegyházával ugyancsak fele-fele arányban Kisszállás pusztát. Végül Árokszállás a nagy kiterjedésű Kerekegyháza puszta felét, másik felét pedig a Kiskun kerülethez tartozó Fülöpszállás és Kunszentmiklós bírta. 3 3 Látható, hogy a jászsági települések elöljáróságai és gazdaközösségei igen törekvőek voltak a kiskun puszták megszerzésében. Vályi András 18. század végi országleírása a pusztákról igen szűkszavú tájékozódást nyújt: 3 4 „Bocsa. Szabad puszta Pest Vármegyében, birtokosai több uraságok, fekszik Vadkerthez nem messze, mellynek filiája. (I. 223.) Csengőd. Szabad puszta Pest Vármegyében. (I. 400.) 33 TÓTH Tibor (szerk): Adatok Szolnok megye történetéből I. Szolnok, 1980., SZABÓ László 1982. 125-126. 3t VÁLYI András 1796-1799. I— III. 26
