Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

február 23-án, a jakabszállási róm. kat. kápolnában kötött házasságot. A polgári esketésre még Orgoványon került sor. Az új menyecske apja Kun István (18751943) orgoványi, anyja, Faragó Mária (1881-1972) kecskeméti tanyai családból származott. Ok 1900-ban házasodtak és Szabadjakabszálláson, 32 holdon telepedtek meg, majd a Zsidóhögybcn vásárolt Kun István 10 hold szőlóföldet. A 140 holdas jakabi Sári-birtok három felé osztódott: ifjú Sári János 37 holdat és tanyát jussolt, Mária - férje a szegedi Tombácz Dezső (1897-1970) 40-45 holdat, Ilona - Sárga József orgoványi születésű gazda vette feleségül szintén 40-45 holdat és valamennyi buckát kapott örökségül. Sári János még vásárolt 10 holdat, így 47 hold jakabi földön kezdte a gazdálkodást. Kun Mária 5-6 magnak való libát, 15-20 tyúkot, 8 birkát, 2 hízónak való disznót, 1 fejős tehenet kapott szüleitől. y

rAz én apám nem várta azt, hogy az én párom mit kap, az kiházasított engömet jószággal is - emlékezett. Sáriné utóbb még 23 hold földhöz jutott szüleitől, amely — önérzettel jegyezte meg — többet ért a nagyobb Sári-földnél, mert jó kaszáló és kötött talajú szántó is volt benne. A házaspár másfél évig a szeged-domaszéki Sári-tanyán élt és 1925 őszén költözött a férj jakabszállási jussára, ahol addig a haszonbérlő gazdálkodott. A fiatalasszony stafírungját kocsin vitték Jakabszállásra. Sári János, közel negyedszázaddal az Ördög-testvérek után jövevényként kezdte az önálló gazdálkodást Jakabszálláson, Szüleitől, majd apósától jó kisgazda szintű ingatlant és más juttatást kapott, ami fontos tényezője volt meggyökeresedésének. 1926-ban 3 hold, néhány évvel később még 2 hold szőlőt telepített. Vállalkozókedvet is hozott magával: pálinkafózdét létesített, amely az államosításig a tanyaközség egyetlen szeszfőzdéje volt. Elismert gazdának számított, amit tanúsít, hogy évekig másodbírói tisztet töltött be. (49., 50., 51. ábra) Két fiúgyermeket neveltek föl: János félegyházi, László szegedi származású lányt (Volford-lányt) vett feleségül. 1968-ban vásároltak portát a faluban és 1971ben lett készen a ház. „Szegény apjukom nem akart itt megszokni — emlékezett Sáriné. - Sajnálta a tanyát." Kádár Németh Lajos (1877-1952) szintén Kiskundorozsmáról települt 1906-ban Szabadjakabszállás pusztára. Eladta 30 hold földjét és az árán 100 hold járásföldet vásárolt. Együtt költözött apósával, Simon Antallal, akinek 214 hold vételére jutotta a pénze. Mind a ketten Bencze Gábor szabadszállási gazdától vásárolták a földet. Kádár Németh Mihály (1908), az első telepes fia úgy tudja, hogy azelőtt juhászok laktak ott és csak birkalegelőül élték a pusztát. A család 12 ökörrel szántotta az addig feltöretlen ósgyepet, még nővérei is dolgoztak szántáskor. Kádár Németh Lajos rozsot, árpát, a hajlatokban (mély fekvésű földeken) búzát, zabot, kukoricát termelt, kb. 10 holdat legeltetett, 15 holdat kaszált és a birkáknak 2-3 hold pallagot hagyott. Sok jószágot tenyésztett: 20-25 szarvasmarhát, 20-22 anyabirkát, 5-6 anyakocát, 40-50 libát, 100 kacsát. Farsang háromnapok on érkeztek látogatóba a dorozsmai rokonok: Majsán megálltak, ki245