Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás

fogták és a zabostarisznyából megetették a lovakat, majd folytatták az utat Szent-Lászlón, Bugacon át a Udri-szék melletti Kádár-tanyára. Egy rokonuk muzsikus volt, vitte a hegedűjét és farsangoltak késő éjszakáig. Előfordult, hogy az ismerős bugaci bojtárokkal együtt mulattak. A Kádár Németh és a Simon családban szokás volt, hogy meglátogatták Jakabszállásra költözött rokonaikat. Amikor Kádár Németh Lajos osztályt tett, a föld minősége szerint osztotta el vagyonát: Antal 40 kat. holdat, Mihály és Volford Lajosné Kádár Németh Mária 37,5-37,5 kat. holdat, Mucsiné Kádár Németh Magdolna 28 kat. holdat kapott. Négy gyermeke azután természetbeni kommenáót, más kifejezéssel élveze­tet vitt szüleinek. A pusztára vándorló dorozsmai családok jó viszonyban voltak egymással, pl. Ördög Antal 1915-ben született Antal fiának Kádár Németh Lajos lett a keresztapja. Márta Dávid (1882-1953) és Tutrai István (1901-1957) szintén Kiskundorozsmáról származott Jakabszállásra. 1906-ban költözött a pusztára Volford Lajos családja is. A férj Szeged­Alsótanyán, felesége: Brunner Erzsébet Kiskundorozsmán született. Unokájuk (Volford Lajos, 1935) nem emlékezett, mennyi földet vettek nagyszülei, de a vagyon megosztásából 300 hold körüli birtokra következtetünk. Hat gyermeket: 4 fiút és 2 lányt neveltek fel. Volford lajos 1912-ben, Brunner Erzsébet 1927­ben halt meg. Négy nős fiuk 1939-ig közösen gazdálkodott: Lajos (1900-1960) irányította a gazdálkodást, Kálmán (1902-1963) a jószágokkal, leginkább a disz­nótartással, Mihály a szőlőtermesztéssel, Károly a gyümölcsössel és a facsemete­iskolával foglalkozott. A nagycsaládi gazdaság módos szeged-alsótanyai gazdák­nál, pl. a Dobó, Kazi, Masa, Volford családban megélte a 20. század elejét, így bizonyos, hogy Volfordéknál az elődöktől ismert családtípus és gazdálkodás élt tovább az új körülmények között. Az elsőszülött Volford Lajos 1931-ben a dorozsmai családból, de már Szabadjakabszálláson született Kádár Németh Máriát (1910-1987) vette felesé­gül. Amikor 1939-ben a vagyont megosztották, neki 60 hold jutott, felesége pedig 37,5 holdat örökölt, így a két telepes nagygazda-család leszármazottja gaz­daszinten kezdhette önálló életét. Sári János, Tombácz Dezső és Volford Lajos - az orgoványi Budai Mátyás mellett — Szeged népének a 20. század elején észak felé legtávolabbra kirajzott paraszti sarjadékai. Leszármazottaik ma is élnek Jakabszálláson. Életútjuk földe­rítésével Bálint Sándornak a Duna-Tisza közi homokpusztákra elvándorló sze­gediekről írt úttörő munkáját is iparkodtunk kiegészíteni. 45 6 Az 1920-30-as években a község legtöbb adót fizető birtokosa a kecskemé­ti származású Felföldi Sándor lett. Az első világháború előtt még mindössze 24 hold földje volt és 1906-tól bérelte Szabadszállás községtől a pusztai korcsmát. BÁLINT Sándor 1974. 411-426. 246

Next

/
Thumbnails
Contents