Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - C) Kecskemét város pusztái - 1. Bugac és Monostor

Kecskemét 1736-37-ben még 14 kun pusztát bérelt, de hét puszta használatát már továbbadta exárendátor egyéni bérlőknek. 1742-ben a város mindössze öt kiskunsági pusztát bérelt.

2

9 Előtérbe nyomultak viszont a kiskunsági puszták használatában a Jászság települései: 1742-ben a Jász Kerület 8 községe 13 pusztát vagy pusztarészt árendált a földesúrtól, melyek területe kb. 85600 magyar holdra rúgott.

3

0 Itt tapinthatók ki annak az előzményei, hogy több jászsági település 1745-ben jelentős kiterjedésű kiskunsági puszta (pusztarész) megváltására vállalkozott. Pest-Pilis-Solt vármegyében a török után 1690-ben végeztek összeírást. A pusztulás mértékét mutatja, hogy a vizsgálatainkat érintő sold járásban csak 27 lakott helyet találtak, 7 V* portával és 114 helység teljesen néptelen volt.

3

1 Több lakott helyen csak négy-öt család élt. A lakadanná vált táj népesítésére a bécsi kormány és a földbirtokosok elsősorban német, szlovák és délszláv családokat telepítettek. Kiskőröst Wattay István 1718-ban felvidéki szlovákokkal, Vadkertet az Orczy család 1745-ben németekkel népesítette. E két telepesközség nyugat felől közveden szomszédja vizsgált területünk több pusztájának. Bedekovich Lőrinc 1799-ben a kutatóterületünkhöz tartozó kiskunsági pusztákat így írta le:

3

2 „Tsolyos Kis Kun Puszta Félegyháza Várossáé, mellyet éjszak felől a Majsai Terrenum, napkeletről az Egri Káptalanhoz tartozó Kömpöltz nevezetű és Szegedi Bálás puszta, napnyugatrul Pálos és Ágasegyháza Kun Puszták környékezik. A földje homokos, és nagyobb részént sovány butzkákbul áll, azért tsak marha legeléssel használtatik." (34-35. p.) „Pálos Kis Kun Puszta Jász Kisér Helységétül biratik melly is éjszakrul Ágesegyháza, napkeletiül Tsolyos, délrül Átokháza, napnyugatrul Üllés, és Kígyós pusztákkal határozik. A földje homokos lévén legelővel használtatik." (53) „Jakabszállása. Kis Kun Puszta, melybül 1/4 Fülöpszállásának, 2/4 Szabadszállásának, 1/4 Majsának birtokában vagyon, határi éjszakrul Kömpötz és Matykó Puszták napkeletiül Ketskemét Terrenum és Páka Kun puszta, délrül Galambos Kun és Monostor Ketskeméti puszta, napnyugatrul Bugatz Ketskeméd és Orgovány Kun pusztákkal; a földje sok helyen homokos butzkás, még-is a marha legeletre alkalmatos, a Szabadszállási részen levő semlyékekben termés kövek találtatnak épületre valók, a Fülöpszállási oldalon pedig nevezetes Tó vagyon, az egyik harmintz, a másik Herke nevezetű, a Majsai részen középszerű szántó földek vágynák." (41) „Mérges. Kis Kun puszta, melly a Districtusok neve alatt hívatik, fekszik 2 mértföldre Halastul, határi ezek: éjszakrul Füzes, napkeletiül Kígyós, délrül Szegedi Kereset 2

9 KISS József 1987. 329-330. » KISS József 1987. 323. 5

1 BOROVSZKY Samu 1910.1. 303. 32 TÓTH János 1976. 25