Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás
Az egyházi élet és az önálló község megszervezése 1895-ben az egyházi adó, iskolai adó és tandíj fizetését kimutató jegyzéken 148 családfőt tüntetett fel, eszerint ennyi római katolikus vallású család élt a pusztán a felparcellázás előtt. 44 4 A puszta legnagyobb adófizetője Windisch János földbirtokos volt, évi 23 ft 25 krajcár adóval, ót Szabó Franciska követte, akinek 2326 kat. holdas birtokát a helybeliek a „Kisasszony pusztájd'-nak emlegették. Birtokának nagyobb részét homokos legelő és erdő borította, majorját az 1894. évi, német feliratú nyomtatott térkép Szabó Fáni tanyának jelöli. 44 5 A szabadszállási közbirtokosság baromjárásamak 1896. évi kiosztása után újabb családok települtek a pusztára és a népesség az 1890. évi 1091 főről 1910ig 1740 lélekszámra nőtt 44 6 A szabadszállási redemptusok jómódú leszármazottai nem tartottak igényt a nagyobbrészt gyenge minőségű, lebecsült jakabi homokra, olcsó áron túladtak legelőjárandóságukon, így folytatódott a környék túlnépesedett mezővárosainak és községeinek határából a feltörekvő és saját gazdaságot alapítani igyekvő, zömmel katolikus családok beáramlása. Ezt a folyamatot tükrözi a lakosság 1910. évi vallás felekezeti megoszlása: 1556 római katolikus mellett csupán 179 református és 5 evangélikus élt a pusztán. 44 7 A missziós körzet ferences szerzetesei képtelenek voltak ellátni a puszták növekvő népességének hitéletével kapcsolatos feladatokat. 1908-tól 1917-ig Molnár Gergely orgoványi református lelkész tartott a szabadjakabszállási katolikusoknak egyházi szertartásokat: ó keresztelt, esketett, temetett, vezette az anyakönyveket. A váci egyházmegyei hatóság Szabadjakabszállást elcsatolta az izsáki plébániától és 1917. január 1-től Orgoványon káplánságot szervezett. 1919. július 1-én Szabadjakabszállásra helyezte Kovács Vince későbbi váci apostoli kormányzót, azzal a feladattal, hogy szervezze meg az egyházközséget. A pap a Bogárzó-tó melletti iskolakápolna közelében, parasztházban lakott. 1920 áprilisában elfogadták az egyházközség alapszabályzatát, megalakult az egyháztanács. Felföldi Sándor módos, kecskeméti származású gazda 2 hold földet ajánlott fel katolikus templom és plébánia építésére, a soltvadkert-kecskeméti út mellett, a félegyházi út elágazásánál. A 19. század közepén már népesedő alsótanyák lakói nem nézték jó szemmel, hogy a templom tőlük több kilométer távol épüljön és Kocsis Mihály gazda a sűrűn lakott határrészen, az ún. Fábrikadombon kínált telket a templomépítésre. 1921-ben gyűjtést szerveztek és a váci 44 4 A kimutatás a jakabszállási r. kat. plébánia irattárában van. Felhasználását Fekete János plébánosnak köszönöm. 44 5 Soltvadkert környéke, Zone 19. Kol. XXI. A SZTE Természetföldrajzi Tanszéke térképgyűjteményében. 44 6 Az 1890. évi adat forrása: KSH: A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. V. Bp. 23., 1910-ról: 1910. évi népszámlálás. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 558. 44 7 1910. évi népszámlálás. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 558. 237
