Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 5. Jakabszállás
püspök anyag támogatásával, az említett utak kereszteződésénél még abban az esztendőben felépült az új kápolna és a paplak. 44 8 Szabadszállás puszta 1924-ben Jakabszállás néven alakult önálló községgé. A kecskeméti újság tudósítója két évvel később így látta az új község magvát: ) rA házak szétszórva, egymástól kilométernyi távolságra. A három országút kereszteződésénél van a csinos paplak. Előtte kis harangláb, rajta két kis csengetyű. Hátul Felföldi Sándor nagy tanyája. Ezekkel szemben fekszik a Katolikus Kör hosszú épülete, mögötte Atkári korcsmája, majd egy bezárt koporsós bolt, és legvégül a gyilkos Schmidt Ferencnek a községben egyeden palatetős háza, rajta felírás: fűszerkereskedés. A templom, illetőleg kis kápolna mindössze 8 méter hosszú és három sor pad van benne." 44 9 Pusztai tanyaközség volt az akkor kb. 2200 lélekszámú Jakabszállás, az új kápolna körül piciny falumaggal - ahol 1926-ban még éltek az alföldi betyárvilág két évtizeddel azelőtti farkas-törvényei. Előrelépést hozott, amikor Klebelsberg Kuno kultuszminiszter programja keretében két új tanyai iskola épült és 1928ban megindult a forgalom a Kecskemét-Kiskunmajsa közötti keskeny nyomtávú vasútvonalon. A Jakabszállás határát észak-déli irányban átszelő „kisvasút" köldökzsinórként kapcsolta a 18-25 km-re fekvő Kecskeméthez a pusztai tanyák népét. A község határában négy megállója volt: széttörte pusztai elszigeteltségük kérgét, könnyítette közlekedésüket, termékeik piaci értékesítését, az orvoshoz való eljutást, jóeszű gyermekeik továbbtanulását. A 20. századi anyakönyvek vallomásai A szabadjakabszállási kihelyezett káplánságon 1919 júliusában kezdődött az egyházi anyakönyvezés. 1933. december 31-ig másfél évtized házassági anyakönyveiből gyűjtöttünk adatokat a házasultak származásáról. Az időszak elején az 1890-es években és a századfordulón, utóbb az 1901-1914 közötti években született fiatalok kötöttek házasságot, tehát a szabadjakabijárások teljes kiosztása utáni betelepülési hullám összetevőiről kaptunk képet. Az 1919 júliusától 1933. december 31-ig házasodó római katolikusok származási helye Szabadjakabszállás Kecskemét Kiskunfélegyháza Orgovány Izsák 44 8 A jakabszállási r. kat. plébánia története 1944-ig. Kézirat: 14. 44 5 Kecskeméti Lapok, 1926. június 3. A gyilkos jelző arra utal, hogy a fuszerkereskedő 1926 májusában misézés közben, hátulról lelőtte Magyar György róm. kat. plébánost. 101 személy 71 " 38 " 22 " 12 " 238
