Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány
Az orgoványi katolikusok két legnagyobb kiröpítő fészke Kecskemét és Izsák - akárcsak a reformátusoké. Kecskemét hatalmas határa Orgovány északiészakkeleti, Izsák nyugati-északnyugati szomszédja, így az ottani parasztok tanyai munkavállalása, majd a családok beköltözése kézenfekvő fejlemény. A kecskeméti Csikós, Halász, Molnár, Péli, Szabó és Virág család több gyermekét találjuk a házasulok között. Az Izsákról beköltözők közül az Aczél, Farkas, Mózes, Vikor és Zsámboki család adott több házasodót. Őket a félegyháziak betelepülésének gyakorisága követi: félegyházi származású a Drégeli, Ficsor, Hajnal, Kürtösi, Polyák, Vakulya család. A Csongrádon született házasfelek csaknem mindannyian a népes Atkári család sarjai: 1877 és 1893 között heten kötöttek házasságot. A Tisza mellékéről Alpár, északról Kerekegyháza, Tatárszentgyörgy, Kunszentmiklós, Bugyi, dél felől Vadkert, Kecel, Jászszentlászló, Majsa, távolabbról az észak-bácskai Jankovácz, a dél-bácskai Szenttamás, a Tiszántúlról Hódmezővásárhely, Gyula bocsájtott katolikus telepeseket Orgoványra. Szembetűnő, hogy 1877 és 1893 között hét jövevény katolikus juhász volt a házasulok között: Kasuba István és Varga Gábor Kecskeméten, a többiek Akasztón, Csongrádon, Izsákon, Jankováczon illetve Kunszentmiklóson születtek. Ez is mutatja, hogy az osztatlan közlegelón jelentós birkalegeltetés folyt és láttuk: több nagygazda falkányi birkát tenyésztett, amelyhez fogadott juhászt tartottak. Az izsáki halotti anyakönyvbe az 1894-től 1903 végéig terjedő tíz évben 73 orgoványi lakóhelyű elhunytat jegyeztek be. Többségük Orgoványon született — közöttük sok a csecsemő és kisgyermek —, a 23 jövevény származási helye: 9 kecskeméti, 5 izsáki, 2 szegedi, 2 vadkerti, l-l adacsi, akasztói, kisszállási, kocséri és rácalmási volt. 42 3 A két szegedi származású Budai Mátyás gazdálkodó, akinek 1896-ban Sarok dűlőben volt tanyája, a közelében kiosztott járáson nagyobb birtoka és az 1894-ben, 19 évesen elhunyt Budai Julianna (sz. 1875), aki bizonyára a gazda lánya lehetett. Budai Mátyás 1900 novemberében, 67 éves korában halt meg. Szeged-Felsőtanyáról az 1880-as években juthatott el a szülőföldjétől 45-50 km-re fekvő pusztára. Az Orgovány pusztai katolikusok hitéletének feltételeit az egyházi hatóság csak 1917-ben tudta megteremteni. Az egyházközség 1910-ben kelt alapszabályzatát a püspökség 1916-ban hagyta jóvá. 1911-ben a Vallásalaptól, 1913-ban a váci püspöktől kértek támogatást templomépítéshez. Elpanaszolták, hogy „katolikus papot sohasem látnak", a házasságkötést, temetést sokszor a református lelkész végzi. 1917-ben kápolna épült és a váci püspök expositúrát létesített Orgoványon. A mostoha viszonyokra jellemző, hogy a kápolna a „Kiselejtezett Templomi Felszerelések Rt" adományából épült. 42 4 42 3 Sz. KÖRÖSI Ilona 1997. 78. 42 4 VARGA Lajos 1997. 277. 227
