Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány

1912-ben Orgoványon harmincnyolc 100 holdon felüli birtokost írtak öszsze, Közöttük voltak korábbi úri birtokosok és nagygazdák, mint a Baky, a Király, Kun és Tóth família 3-3 tagja, a Józsa és a Tekes család 2-2 sarja, de új birtokosok is föltűntek, mint pl. a kiskundorozsmai Burger Zsigmond, a szabadkai Birkáss Gyula, a kiskunfélegyházi Kristóf János, a kunszentmiklósi Hanthó István, izsáki Ecker Sándor. A község legnagyobb vagyonú és legtöbb adót fizető polgára Király Gábor bíró lett (1838-1928), 1296 kh. birtokosa. Harmincnyolc birtokos tulajdonában 9704 kh volt, a községhatár 58 %-a. Tizenhármán haszonbérlőkkel műveltették földjüket, többnyire a nem helyben lakó úri birtokosok, polgár-parasztok, valamint a kunszentmiklósi református egyház. Nyolc birtokos Kunszentmiklóson, egy-egy Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Kiskundorozsmán, Szabadkán illetőleg Ersekcsanádon lakott. 425 Orgovány község falumagja egy évtized múltán még nem vált vonzóvá a pusztai birtokából élő vagyonos réteg számára. A legmódosabb birtokosok a századelőn is külterjesen gazdálkodtak. Csak hármuknak volt nagyobb szőlőtelepítésük: a kunszentmiklósi származású Tekes Ferenc cívisnek 17 kh, a korábbi haszonbérlő Végh Mihálynak 10 kh és az új birtokos Birkáss Gyulának 20 kh. A község lakossága 1920-ban 3276, 1930-ban 3643 lélek. 1930-ban külterületen élt 3008 fő, a jelenlévő népesség 82,6 %-a, a faluban 635 személy, a népesség 17,4 %-a.

42

6 42

5 RUBINEK Gyula (szerk.) 1912. 544-545. 42

í Az 1920. évi népszámlálás. MSK Új sor. 69. Bp. 1923. 94-95., Az 1930. évi népszámlálás., MSK Új sor. 83. Bp. 1932. 50., 369. 228