Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát

és a „Kis bundás-hegi" mellett járgányos malmot építtetett. Ugyancsak lójárgányos szárazmalma és két tanyája volt Vajda Ábel gazdának a Messzelátó dűlőben, s ő építtette a határban az első szélmalmot. Lójárgányos malmot és két tanyát bírt Bazsa Mihály a Csücskő dűlőben és Burján dűlői tanyája melletti malmot a félegyházi Tapodi László. Tanulságos, hogy a Majsához mindössze 10-15 km távol fekvő, aránylag gyorsan tanyásodó pusztán az 1870-es évekig öt szárazmalmot és egy szélmalmot is építtettek. A malomépítés az Alföld gabonatermelő tanyákkal megült vidékein a 19. században a tehetős gazdák vállalkozása, akik rendszerint fogadott molnárral őröltettek. Nagyobb birtoka és tanyai gazdasága volt még Palotás Mátyásnak és Szemerédi Istvánnak (41. ábra). Móriczgáton szintén változás történt a települési és a birtokviszonyokban. 1879-ig a tanyák száma megkétszereződött (68-ra nőtt) és a korábbi birtokosok, kevés kivétellel, kicserélődtek. Az 1860-as évek elejéről ismert tanyásgazdák közül csak a Szécsényi család két tagját, Bazsa Istvánt és a Tóth családot találjuk a birtokosok között.

37

8 Az új tanyásgazdák 1879-ben: Áldott Pál, Bak Gábor és a család több más tagja, Borsik János, Czakó László József, Csontos János, Deli István, Forczek János, Gál Miklós, Halmi Gergely, Jakus Péter, Józan Mihály, Laszák János, a Lestár-család több tagja, Lukács Sándor, Móczár Lajos, Pallagi Gáspár, Pintér László, Szombati András, valamint a barom- és gőbölyjárásböi nagy területet birtokló Alexander László és Somogyi József. 37

8 BKMÖL, Móricz Gát puszta adóközségnek felvételi előrajzai. 1879. Szerkesztette Zahora József, felvette Hauschka János. (21 szelvény) 41. ábra. Szemerédi István péteri-i jövevény tanyája a puszta szélén, mellette erdőtelepítés. 1879: 22. szelvény 202