Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát
Legjobban kiépült a lacházi Deli István tanyai gazdasága a Sjgetneb nevezett hátságon, a baromjárási rét szélén: a ház és három gazdasági épület négy oldalról csaknem körülépített tanyatelket alkotott, és a kert mellett volt még egy melléképület. Deli István 1866 és 1878 között több ízben vásárolt szántóföldet és kaszálót Móricgáton. Maga a redempciós juss eladható volt, amivel a kunszentmiklósi és a lacházi redemptusok eladták a földosztásban való részesedésük jogát, általában olcsóbban, mint amennyit érte fizettek. 1872 és 1874 között Deli István három birtokostól vette meg redempciós járandóságát. A vállalkozó kedvű birtokos a földvásárlásokhoz bankkölcsönt is igénybe vett. 37 9 Rajta kívül Lestár András, Lestár Imre és Pál, valamint Halmi Gergelyné tanyája minősíthető kiépített gazdaságnak, viszont a móricgáti tanyák több mint felén: 68 közül 36 tanyán még csak egy épület állott, ezek a megtelepedés és a gazdaság kiépítésének kezdeti szintjét képviselték. Több gazdának volt két tanyája, Lukács Sándor járgányos malmot, Lestár Sándor szélmalmot birtokolt. Lacháza közbirtokossága telket különített el a „móricgáti községi iskolaalap" és a temető számára. A kataszteri adatfelvétel évében az egyházi sematizmus Szánkon 746, Móricgáton 227 lakost, összesen 973 személyt regisztrált. A római katolikusok száma Szánkon 461, Móricgát pusztán 121, a reformátusoké 285, illetőleg 106 volt, 38 0 tehát Szánk pusztán volt nagyobb mértékű a katolikus jövevények betelepülése. A római katolikusok a kiskunmajsai anyaegyházhoz, a szanki reformátusok a kunszentmiklósihoz, a móricgátiak a lacházihoz tartoztak. A Duna melléki református egyházkerület 1862 pünkösdjén helyezett segédlelkészt Szankra, aki a felekezeti iskola tanítói állását is ellátta. 38 1 A községgé alakulás és a puszták felosztása Szánkót 1874-ben önálló pusztai községgé szervezték és ettől fogva Móricgát közigzgatását is ellátta. Említettük, hogy Kis-Zsombós dűlőben a SijllSsoron kisebb település-sűrűsödés is kialakult, de a hol sűrűn, hol ritkábban beépített tanyasort nem tekintjük falumagnak, mivel középület nem volt a soron, csak 15 magántulajdonú tanya. A közeli szőlőhegytől észak-keletre volt Kunszentmiklós „város tanyája" és amellett építették az első községházát (III. katonai adatfelvétel, 1884. 5363. szelvény). Ennek a környéke nem bizonyult alkalmas falumagnak, mert 1891 májusában — 17 évvel később! — a község az evangélikus37 9 JANÓ Ákos 1982. 14-19. 38 0 Schematismus cleri dioecesis Vaciensis in annum a Christo nato 1879. Vácii, 1879. 90. GALGÓCZY Károly 1877. III. 263. népességi adata ettől kissé eltérő: ő Szánkon 734, Móricgáton 220 lakosról tud. 38 1 Szánk, Ref. Lelkészi Hivatal irattára. Jegyzőkönyvi bejegyzés a Születési, keresztelési, házassági, halotti, konfirmációi anyakönyv I. kötetében, 1862-1910. 203
