Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát

ismert, hogy 1857-ben a községek népességét október 31-én írták össze, amikor az őszi betakarítási munkák már befejeződtek, s akkorra a gazdák rendszerint hazaköltöztek. Az 1850-es évek elején protestáns és római katolikus vallásúak közel egyenlő számban éltek a két pusztán. A római katolikus felekezetű telepesek részint nagyobb természetes szaporodásuk, részint újabb beköltözések révén 1853-1855 tájától kerültek többségbe.

37

2 Janó Ákos kutatásai szerint a lacházi közbirtokosság Móricgát felső és középső részén az 1850-es években osztott újból földet. Az ottani ér mellékén a gazdák jó füvet kaszálhattak és környéke szántás-vetésre, megtelepedésre is alkalmas volt.

37

3 Ezt a folyamatot kiválóan mutatja a II. katonai adatfelvétel 1861ben készült térképlapja.

37

4 Az ENY-DK irányban húzódó „Móricz-gáttyai rét" két oldalán kimért redempciós jussföldeken 1861-ig a következő birtokosok építettek tanyát: a vizenyős réttől keletre, a Monostor puszta felé fekvő földeken Tóth Miklós, Tóth Antal, Seregi Sándor, Tóth János, Drahos Béni, Szécsényi Sándor, Kovács József, Seregi József, Seregi Károly, Szécsényi János. Az értől illetőleg réttől nyugatra elterülő földeken, két hátságon épültek tanyák; a réthez közeli tanyák megnevezett birtokosai: Lehoczky János, Répás Mihály, Klein Johan, (csőszház), Lehoczky János, Vajda Béni, Vajda Albert, Slezák György, - a réttől távolabbi, Bugac pusztához közeli földek tanyabirtokosai: Bóza (helyesen: Bazsa) István, Bodogh Ferenc, Lehoczky János, Bóza Mihály, Bóza István, Győrfi István, Borbély János, Csomor János. A II. katonai adatfelvétel minden határbeli, pusztai építményt (pl. gémeskutat), a tanyák minden egyes épületét jelöli, de nem tünteti föl minden tanya tulajdonosának nevét. Felsó-Móricgátról 26 egykorú tanyabirtokost ismerünk, de valójában a vizsgált területen 32-33 tanya állott. Nagy Czirok László és Janó Ákos idős adatközlői szerint „Móricgátra mintegy 25 család települt ki ezidőben Lacházáról."

37

5 Térképünk több tanyáról nyújt hiteles tájékozódást, de ha figyelembe vesszük, hogy több gazdálkodónak (pl. Lehoczky Jánosnak, Seregi Károlynak stb.) két tanyája is volt, az élőszavas emlékezést csaknem pontos forrásnak tekinthetjük. A pusztát megülő családok származására még kitérünk, most csak annyit, hogy a Szécsényi-család Félegyházáról, Slezák György a Pest megyei Sári köz37

2 A két vallásfelekezetéi népesség számának és arányának a változása, a történeti szakirodalom mellett, jól nyomon kísérhető a váci egyházmegye sematizmusaiból; 1855-ben Szánkon 298 r. kat, 257 református, Móricgáton 54 r. kat, 42 református, 1863-ban Szánkon 369 r. kat, 250 református, Móricgáton 64 r. kat. és 40 református élt. 37

3 JANÓ Ákos 1982. 13. 37

4 II. katonai adatfelvétel: XXXV. 58. szelvény 37

5 JANÓ Ákos 1982. 14., NAGY CZIROK László: Adatok Szánk község településtörténetéhez. 1960. Kézirat. Thorma János Múzeum Adattára 16330. 199