Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 3. Szánk és Móricgát

ségból költözött Móricgátra, tehát a fenti tanyásgazdák nem mindegyike volt lacházi. Tabajdi Zsigmond, Segesvári János, Lovas János, Sz. Pap Lajos és szanki gazdatársaik 1856-ban panaszolták a kunszentmiklósi tanácsnak, hogy földjeiket a víz elborította, házaik összedőlnek, ezért a pusztán biztosabb lakhelyet kérnek. A tanács azt válaszolta, várjanak négy évet, amikor pótföldeket fognak osztani, amelyekből részesülhetnek. 1861-62-ben újabb földeket osztottak a közbirtokossági legelőből, ami után Szánk pusztán a magánbirtoklású szántó- és kaszálóterület 4140 holdra gyarapodott.

37

6 39. ábra. Lovas Istvánné és Somogyi Sándor tanyái a Bundás dűlőben. 1879. évi kat. térkép, 36. szelvény. A puszta további benépesülésének elemzésére az 1879. évi kataszteri térkép nyújt módot.

37

7 1 879-ben Szánk 12 dűlőre osztott határában 128 házat mértek föl, s a „Város tanyáját" és a 3 csőszházat nem számítva, 124 magántulajdonú tanyai ház állott, tehát közel három évtized alatt 34 tanya épült. Ugyan kevés redempciós juss került kiosztásra, ami kis mértékű tanyaépítést hozott magával, - annál nagyobb változások történtek a birtokviszonyokban. Az 1850. évi háztulajdonosok közül eladta tanyás birtokát Baki István, Baski István, a Bóna-család, Györfi István és Mihály, az Illyés-család, Józsa András és Mihály, Juhász Péter, 37

8 JANÓ Ákos 1982. 19-20. 37

7 BKMÖL, Szánk község Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében. 1879. Felvette Petricek József mérnök. Szerk: Németh Béla növendék. 39 szelvény (5 szelvény hiányzik). 200