Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 1. Szentlászló - 2. Pálos és Csólyos

holdat vásároltak. Bálint Sándor írja, hogy a szegedi földről származók „hazulról hozott vesszővel hamarosan szőlőt telepítettek, fát ültetnek, hozzáfognak a paprika- és dohánytermesztéshez."

34

5 Az első telepesek több jószágot tartottak, mint korábbi lakóhelyükön, kihasználták a még osztadan Felsőpálos és Csólyos puszta közelségét. Jászladány 24 holdat meghagyott iskolaföldnek, ennek a termése a tanítót illette. 1880-ra megépítették az alsópálosi iskolát, ahol nagy ünnepeken a kiskunmajsai katolikus pap misét tartott. Az iskolának Tóth István és neje 1 mázsás, Tálas János és neje 3 mázsás harangot önttettek.

34

6 Jászkisér ugyan 1861-ben felmérette felsőpálosi pusztáját, de eladása csak az 1883 decemberében tartott birtokossági gyűlésen került napirendre. Több árajánlat és a vételi szándék visszavonása után, melyek tárgyunk szemszögéből mellőzhetők, az 1964 kat. hold területű puszta parcellázását 1885 tavaszán kezdték. Magyar holdanként (1200 négyszögöl) 132 forintos áron parcelláztak, amire a vevők bankkölcsönt vehettek fel. 1885-86-ban a 2607 magyar holdnyi pusztából csak 1100 holdat értékesítettek, tehát az eladás vontatottan haladt. Ennek gazdasági hátterében az állt, hogy Szeged városa csengelei közlegelőjéből 1880-ban 1344 kat. holdat, 1884-ben több ezer holdat parcellázott, ami lehetőséget adott a szomszédos Kistelek, Majsa parasztjainak, vállalkozó birtokosainak is 25 éves lejáratú haszonbérletekre.

34

7 Ez mindenképpen csökkentette a földvásárlás iránü igényt, ehhez járult 1885-ben még a kedveződen időjárás. 33 család vásárolt pusztabirtokot, közülük legtöbben majsaiak, Deli György, Oláh Ferenc, Rékasi János, Váradi Antal és József kisteleki, Borbola Antal, Kapás János, Pálfi Ferenc és Vetró Ferenc pedig szegedi földi. 1890-ben Antal Péter, Gémes György, Sutka István alsópálosi lakosok és a szegedfelsőtanyai Szél István vettek földet a pusztán. Felsőpálos puszta maradékát, 109 holdat 1894. január 7-én a szegedi származású Kocsis Savanya Imre és Papdi János, valamint G. Kovács Béla vásárolta meg. 1897-ben Alsópáloson 109, Felsőpáloson 59 tanya állott.

34

8 A Pálos pusztát megszálló családok származásáról, fend forrásokon kívül, a kiskunmajsai római katolikus egyház házasultak anyakönyvéből gyűjtöttünk anyagot.

34

9 Az első Pálos pusztai jegyespár az 1871-ben házasuló Kurucz János 3)

5 BÁLINT Sándor 1976. 157. 34

6 Kiskunmajsa, Róm. kat. plébánia, História domus, 1881. 34

7 JUHÁSZ Antal 1989. 72-73. 34

8 BKMÖL, VI. 106. Pálos puszta birtokrészleti jkv. 1897. Ez a forrás lehetőséget ad a birtokviszonyok, a földhasználat, a tanyák jellegének elemzésére, ami nem fér jelen munkánk kereteibe. Vö: FODOR Ferenc 1990. 61. 34

9 Kiskunmajsa, Róm. kat. plébánia irattára, Házasultak anyakönyve IV. 1865. október - 1883. november 21., Uo. V. 1883. nov. - 1901. február. 188