Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 1. Szentlászló - 2. Pálos és Csólyos

és Polyák Verona, mindketten Félegyházán születtek. 1878-tól minden évben egy-kettő, majd egyre több Pálos pusztán lakó fiatal kötött Kiskunmajsán házasságot. A század végéig eltelt 22 esztendőből (1878-1899) 149 pálosi házasuló származási helyéről van áttekintésünk. Ez a családok megtelepedése utáni időszak, ezért anyaggyűjtésünk jó „mintavételt" nyújt az egész pálosi népesség származásának feltérképezéséhez. Bálint Sándor az idősek visszaemlékezései és ugyancsak a majsai egyház anyakönyvei alapján állapította meg, hogy „Csólyos, illetőleg Pálos népe a szegedi tanyák világából, főleg az alsó részről, különösen a mórahalmi és csorvai kapitányságból rajzott ki,"

35

0 ezért a fenti kimutatás magyarázatot kíván. Először is nem szabad felednünk, hogy Bálint Sándor utóbb hozzáfűzi: „Számosan jöttek Kistelekről, Felsőtanyáról 1900 táján törpebirtokosok, a Város árendásai, hogy itt bankkölcsönre örökföldet szerezhessenek," — tehát ő maga említi a kisteleki telepeseket. Másodsorban: a szegedi felsőtanyák jelentős részéről Kistelekre vitték a gyermeket kereszteltetni, mert messze volt a Város. Esős őszön, hideg télen, amikor az újszülöttel 20-25-30 km-t kellett volna a szeged-felsővárosi templomig kocsizniuk, inkább a közeli Kistelekre mentek. Igen sok szeged-felsőtanyait tehát Kisteleken jegyeztek be a matrikulába. A Kisteleken anyakönyvezettek közül mégis nehéz lenne „kiszűrnünk" a szegedi tanyai családok ivadékait. Vegyünk erre egy példát: a pálosi Vetró Ferenc 1866-ban Szegeden született, a valószínűleg ugyanabból a pálosi családból való Vetró Etelt (szül. 1877) pedig kisteleki születésűnek jelöli a házassági anyakönyv. A Vetrók ismert, kiterjedt szeged-felsőtanyai família. - Harmadsorban: Kistelek 1776. évi telepítésekor a szegedi tanyákról sok család — Budai, Hegedűs, Katona, Kónya, Kordás, Molnár nevűek - költözött a községbe, ezért tekinti Bálint Sándor a települést a szegedi táj részének. A felvidéki eredetű Dancsok, Domonics, Hudoba, Krizsán, Kucsora, Muhel, Pigniczki, Sisák, Tisóczki, Wolford családokat kivéve Kistelek népessége nagyrészben szegedi gyökérzetű. E „széljegyzet" szol55» BÁLINT Sándor 1976. 157. Pálospusztán lakó, 1871-1899 között házasultak Szülgtési helye Kistelek, Szeged Dorozsma, Jászladány Péteri puszta Félegyháza, Mindszent Kömpöcz, Majsa Jászalsószentgyörgy Békéscsaba, Szegvár, Szentes száma 47-47 9-9 6 5-5 4-4 3 l-l 189