Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái

A népesség származása A római katolikus plébánia História domus-a erről sommásan így ír: „Jászszendászló első lakosai (Jász)-jákóhalmáról valók voltak, kik 1800 előtti években jöttek ide, magukkal hozván hazulról az 1763-ban, Budán öntött harangjukat is, az ottani kálváriáról."

32

4 A majsai anyaegyház halotti anyakönyve a Szent-László pusztán elhunytak között elsőként jákóhalmiakat említ: Gál Barbarát, Zsidó István 61 éves feleségét (1853), a 78 éves Fábik Imrét (1853), Szöllósi Ferenc kisgyermekét (1853), Bóna Irént (1856). Az elhunytak születési helyét csak 1866-tól jegyezték fel többé-kevésbé rendszeresen, de a későbbi anyakönyvekből tudjuk, hogy pl. az 1856-ban meghalt Köblös Nagy Sándor jász-dósai, az 1854-ben 50 évesen elhunyt Budai János szegedi volt. A pusztabírói teendőket a puszta felét birtokló jákóhalmiak látták el: 18501861 között Barna Péter, 1861-1863-ig László Gergely, 1863-64-ben Labáth Mihály, 1864-67: Baltás Ferenc, 1867-70: Labáth Ferenc, 1870-74: Szöllősi József. A Szendászlón lakó házasulok származását az 1865 és 1899 közötti egyházi anyakönyvből kutattuk és két időszakra tagolva mutatjuk be:

32

5 Száma: A házasultak születési hely

e 1865. okt. - 1883. nov. 1883. nov.21. - 1899. Kiskunfélegyháza 49 82 Kistelek 22 48 Szeged, Szeged-szállás 22 26 Jász-Jákóhalma 20 4 Kiskunmajsa 16 22 Péteri puszta 12 22 Csongrád 7 9 Anyás és Dócz 6 1 Kömpöcz puszta 5 Csany 4 1 Jász-Dósa 4 2 Bócsa puszta 3 1 Nagykőrös 2 2 Kecskemét 2 Kiskunhalas - 4 Alpár - 3 Bugac és Monostor - 2 32

4 Jászszentlászló, História domus 32

5 Kiskunmajsa, Róm. kat. plébánia. Házasultak anyakönyve IV. 1865-1883., V. 1883-1899. 176