Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái
A faluban 1879-ben 60 magántulajdonú lakóház, a községi iskola, a kocsma és két községi tulajdonban lévő lakóház állott. 32 0 (A beltelkek birtokosainak jegyzékét 1. a mellékletben.) A határban tehát több mint két és félszer annyi család települt meg, mint a faluban. A tanyásgazdák közül csak Rácz Flóri Ferenc és a Tápai család két leszármazottja vásárolt falusi telket és épített házat, tehát a szendászlai tanyák kezdettől fogva farmtanyák voltak, nem tartozott hozzájuk belterületi ház. A faluban 1879-ig 16 jákóhalmi, 7 félegyházi, 4 szegedi földi, 3 jász-dósai, 2-2 csongrádi, majsai, nagykőrösi és 1 Péteri pusztai származású családfő épített házat, 19 építkező telepes születési helyét teljes bizonysággal egyelőre nem ismerjük. Két portán is építkezett a jákóhalmi Zsidó Gertrúd, Rácz Flóri Ferenc nagygazda és a Tápai család egyik leszármazottja. A jákóhalmiak közül a Borics familiának öt, a Szöllősinek három, a Vámosnak két tagja épített falusi házat. Szembetűnő, hogy a leköltöző jászságiak többsége a faluban épített, míg a félegyházi, szegedi földi, kisteleki stb. jövevények inkább határbeli földjükön települtek meg. 1879-ben Rácz Flóri Ferencnek egy falusi telkén járgányos szárazmalma, Templomhalom dűlőben szélmalma, Forczek Sz. Józsefnek és Szűcsné Sisák Rozáliának tanyaföldjén szárazmalma, a Tápai-testvéreknek Békáspart dűlőben olajütője és szélmalma, Petróczi Gábornak a beltelkek peremén szélmalma volt. A tárgyalt időszakban módos és vállalkozó mentalitású telepeseknek a malomépítés és az őrlés, darálás, olajütés jövedelmezőnek mutatkozott. A község területén 1870-ben 847, 1880-ban 1345, 1900-ban 2285, 1930ban 3086 ember élt, 99 %-uk római katolikus vallású. 32 1 A népesség növekedése az 1880-1900 közötti két évtizedben volt legdinamikusabb: a gyarapodás 940 fő (70 %-os mértékű!). 1900-ban templomépítő bizottság alakult: 44 helybeli lakos vállalta az építés anyagi fedezetét. 1902. július 27-én avatták a r. k. templomot, felújították 1928-29-ben. 32 2 A váci püspöki hivatal csak 1913-ban szervezett helyi káplánságot, melyet 1917-ben lelkészségi, 1921-ben plébániai rangra emelt. 32 3 A község 1899-ben, a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa közötti vasútvonal megépítésével kapcsolódott be a vasútforgalom vérkeringésébe. 32 0 A róm. kat. plébánián őrzött História domus szerint 1874-ben a faluban 116, „a határban és a tanyákon" 364 lakóház állott. A falu történetét 1927-ben, több mint öt évtizeddel az önálló községgé alakulás után foglalta össze Szaniszló Ferenc plébános. A kései följegyzésből adódhatott, hogy nem a valóságnak megfelelő adatokhoz jutott. Egyértelmű, hogy az 1879. évi két térkép és a birtokrészleti jegyzőkönyv a hiteles források a falu és határa településéről. 3 2' 1910. évi népszámlálás. MSK Új sor. 42. Bp. 1912. 805., 1930. évi népszámlálás. MSK Új sor. 82. Bp. 1932. 367. 32 2 FIALÁSZ Mátyás 1993. 120-121., 124-125. 32 3 VARGA Lajos 1997. 362. Az egyházi anyakönyvezés 1913-ban kezdődött. 175
