Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái

50-100 hold közötti földterülettel hatan rendelkeztek: Szűcs Imréné Sisák Rozália, Forczek Szeleczki János, Fülöp Ambrus, Garas Mátyás, Ipacs András és Varga András. Négy gazdának 3, tizenkettőnek 2 tanyája volt. Nem csupán nagygazdák építtettek több tanyát, mint Rácz Flórt Ferenc, Bóna Dávid, Szabó Sándor vagy Tarjányi József, hanem kisebb gazdák is. A módos gazdák kisebb tanyáján csak ház épült, ahová családos szegényparasztot fogadtak lakónak, aki a gazda földjén dolgozott. Néhány, különböző vagyonú tanyásgazda földjének művelési ágai:

319 Forczek Sz. János gazda, Felsőszentgyörgyi dűlő, 207. sz. tanya szántóföld 60 kat.hold rét 15 " legelő - " 875 négyszögöl szőlő - " 1031 " tanyatelek - 1092 " 77 kat.hold 1338 négyszögöl Varga András gazda, Jászmihálytelki dűlő, 174. sz. tanya szántóföld 16 kat.hold 1193 négyszögöl legelő 38 " 892 " rét - " 447 " tanyatelek _3fí8_ 55 kat.hold 1240 négyszögöl Rabi Ferenc kisparaszt, Nagyszék dűlő, 111. sz. tanya szántóföld 5 kat.hold 557 négyszögöl rét 2 " 265 " tó, adómentes 9 " 1535 " tanyatelek - 1545 " 18 kat.hold 599 négyszögöl A nagy jószágállományt tartó gazdák aránylag több legelót és szénatermő rétet hagytak, mint a kisparasztok, legelőik és kaszálórétjeik területe olykor nagyobb volt, mint szántóföldjeiké (1. Varga András gazda birtokát). A partos fekvésű homokon szőlőt is telepítettek, de az 1870-es évek végén még ritka a tanya melletti szőlő, legtöbb család a csengelei határral szomszédos homokhátságon birtokolt szőlőföldet, innen a Szőllő dűlő megnevezés. 31

9 BKMÖL, Jász-Szent-László adóközség. Birtokrészleti jkv. 1879. 174