Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

I. BEVEZETÉS - 2. A kutatás forrásai és módszere

Mindezek nem könnyítették a kortársak: lelkészek és hivatalnokok teendőit, amikor a hitéleti gondozásukba tartozókról nyilvántartást készítettek. Mindezzel az utókor kutatójának számolnia kell, s ez éber forráskritikára int. A Központi Statisztikai Hivatal Népesedésstatisztikai Főosztálya az 1970es években kiadványsorozatot készített a megyék 19. századi, 1828-1900 közötti népmozgalmáról. A sorozat V. kötete jó adatsort nyújt a kutatóterületünkön önállósult települések 1836., 1870. és 1890. évi népességéről

1

5 — részint abból az időszakból, amikor az ottélők még pusztai létben „szenderegtek". Az ország településeinek 1850., 1857. és 1870. évi népességét az 1980. évi államigazgatási beosztás szerint közzétevő kiadvány szerkesztői, éppen a puszták birtoklásának, igazgatási hovatartozásának változásai miatt, számos korrekcióra kényszerültek, illetőleg nem tudták a pusztai népesség számát megjelölni.

16 Ebből az időszakból azért is használtuk gyakrabban az egyházi sematizmusok adalékait, jóllehet néhány százalékos hibalehetőséggel e forrásoknál is számol a népesedéstörténeti kutatás. Több pusztaközségről készültek, rendszerint a kataszteri felvétellel egy időben, ún. birtokrészleti jegyzőkönyvek, melyek művelési ágak szerint elkülönítve tüntetik fel valamennyi birtokos földjét, beltelkét, azok területét, következésképp lehetőséget adnak a birtokviszonyok elemzésére, épp a puszták benépesítésének korai időszakából (1879-1890-es évek). A település- és gazdaságtörténeti kutatás ebből a páratlan értékű levéltári forrástípusból még kevéssé merített. Kutatásunk leggazdagabb anyagot nyújtó kéziratos forrásai az egyházi anyakönyvek. Ismert, hogy a tridenti zsinat (1545-1563) rendelte el az egyházi anyakönyvek vezetését. Magyarországon az 1611. évi nagyszombati zsinat rendelkezett a bevezetésükről, majd Pázmány Péter érsek 1625-ben kiadott Rituáléja öt plébániai anyakönyv vezetését kívánta meg.

1

7 Kezdetben az anyakönyveket latinul vezették és a magyar nyelvhasználatnak érvényt szerző reformkori törekvések eredményeként az 1830-as évektől tértek át a magyar nyelvű anyakönyvvezetésre. Az egyházi anyakönyvek történeti, különösen családtörténeti kutatásokban való felhasználása nem újkeletű. Kálmány Lajos a plébániai anyakönyvek adataiból mutatta ki a bánsági dohánykertész telepek népének szegedi és Szeged környéki származását.

1

8 A „szögedi nemzet" délmagyarországi migrációját kutató Bálint Sándor ugyancsak az anyakönyvekből kijegyzett családnevekkel igazolja számos dioecesis Vaciensis pro anno Domini 1835- A csengődi parókia szerveztését és fíliáit a kalocsai egyházmegye 1901. évi sematizmusából vettük (Kalocsa, 1901. 41.) 1

5 KSH A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. V. Bp. 1

6 KSH Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években. Bp. 1984. •

7 GYETVAI Péter 1990. 45-46. ,

8 KÁLMÁNY Lajos 1882. Bevetzetó: VIII-XL, KÁLMÁNY Lajos 1891. Bevezető: XII-XVII. 16