Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 9. Szentimre
az 1. vevótársaság elnöke 3 házhelyet is vásárolt. Úgy véljük, ebből több következtetés levonható: mindenekelőtt az, hogy a pusztán földet vásárlók a nagytájon kialakult gazdálkodási rendszert, életmód-modellt követték. Akik tehették, tanyát építettek, de a „telepítvényen" házhelyet is vettek, mert zsigereikbe ivódott az életrend, hogy a tanyás gazdának a belsőségen házas telke is legyen. Úgy találjuk, akiknek volt rá pénzük, így cselekedtek. Több házhely vásárlását a gyermekeikről való gondoskodás, illetőleg pénzük befektetése motiválhatta. A tanyák fekvése 1897-ben A tanyák száma 3 5 9 6 3 4 4 10 7 51 Tizenöt tanyai gazdálkodó az 1890-ben létesült vevőtársaság tagja volt, tehát az első telepesek közül való. További tízennégy gazdálkodó, illetőleg házaspár nevét az 1895. évi vevőtársaság jegyzékéről ismerjük, következésképp a 48 tanyán lakó család közül 29 az 1890-es évek első felében építhette tanyáját. A néhány évvel későbbi fölmérés igen kevés kiépült gazdaságot mutat: a 48 lakott tanya közül 33 tanyán egy épület: maga a lakóház állott, 14 tanyán két épületet és csak egy tanyán mérték fel hármat a földmérők. A helyzetkép a kölcsöntörlesztés gondjaival, az alig birtokba vett puszta hasznosításával küszködő, még „rideg" körülmények között, vagyis külterjesen gazdálkodó telepesek szikár életkereteit idézi elénk. 27 3 A legvagyonosabb tanyásgazda az 1. vevótársaság elnöke volt, aki 217 holdon gazdálkodott, heten 50-108 hold földet bírtak, de jellemző, hogy tizenhárom 2-6 holdas törpebirtokon is tanya épült. Szőlőheg dűlőben a telepítvénytől keletre, Izsákkal szomszédos homokbuckákon a birtokrészleti jegyzőkönyv egyeden négyszögöl szőlőt sem mutat ki. Elnevezésének az lehetett a magyarázata, hogy szólótelepítésre szánták, de 1897ig még nem volt lehetőségük, pénzük telepíteni! Sok telepesnek volt a dűlőben pár száz négyszögöl homokja. Négy kis földű szegényparaszt a buckák között 27 3 Vö: OROSZ István 1980. A dűlő neve Csárdamajori dűlő Nagyhodályi Etelmajori felső " Etelmajori alsó " Kislányos " Szőlőhegy Akasztói úti Nagymajori Nagylányo s ü 149
