Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 9. Szentimre

épített hajlékot. Házuk félig földbe mélyített, félig fölmenó falú földház, vagy a bucka oldalába ásott földkunyhó, gunyhó lehetett, amilyeneket a szakirodalom a Duna-Tisza köze más homokpusztáiról dokumentált, a 19-20. század fordulója és a századelő éveiből.

27

4 A közigazgatásilag Akasztó községhez tartozó puszta népessége az Ivánkabirtok eladása után 1900-ig 783, 1910-re 1073 lélekszámra nőtt

27

5 A növekedés mérsékelt ütemű, ami a helyi gazdasági, birtoklási és társadalmi körülmények következménye: 1. a Solti Legeltető Társulat 2080 holdas és Dunavecse község 1021 holdas legelője osztadan maradt, 2. az 1945. évi földreformot megélte öt úri középbirtok, együttesen 1659 kat. hold területen és 3. a kölcsöntörlesztés nyomasztó terhei miatt a századfordulón — újabb beköltözések mellett — folyamatos volt a családok elvándorlása. 30. ábra. Csémy József vendéglője 1915-ben. Utóbb a róm. kat. plébánia épülete. Archív fotó Schantlné Farkas Julianna gyűjteményéből. A kalocsai érseki hivatal 1915 novemberében megvette, majd plébániává alakíttatta át Csémy József vendéglőjét és 1916 nyarán helyi lelkészséget szervezett, melyet 1921-ben nyilvánított plébániává. A pap az 1898-tól létező ún. iskolakápolnában misézett. A 181 fős református közösség 1900-ban szerveződött 27

4 JUHÁSZ Antal 1996., SZTRINKÓ István 1978., 1987. 27

5 KSH Magyarország településeinek vallási adatai (1880-1949) I. Bp. 1997. 48. 150