Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 9. Szentimre

tok között, így az 1897-es „felvételi előrajz" 165 házhelyet tüntet föl. Hét évvel a birtok eladása és két évvel a 2. vevótársaság alakulása után a telepesek 80 házat építettek és 85 telek beépíteden volt. A telepítvényen házat építők közül öt családnak másik portó]a is volt, Kohn Adolf nagyperkátai zsidó kereskedő és felesége, Grün Berta pedig 12 beltelket vásárolt, amelyek közül térképünk hármat házhelynek, kilencet kertnek jelöl. A kereskedő a határ hat dűlőjében együttesen 43 kat. hold 1188 négyszögöl földet bírt. Telek- és földvásárlásai azt mutatják, hogy az új osztású településre költözést, jó üzled érzékkel, tőkebefektetésre is felhasználta. Az 1897. évi birtokrészleti jegyzőkönyv pontos adatokat tartalmaz mind a beltelkek, mind a határbeli földek tulajdonosairól, minden egyes földrészlet területéről és művelési ágáról. Korábbi publikációnk fölment az Ivánka-birtokon zajló megtelepedés különben tanulságos dokumentálása alól, így az elemzésre és néhány következtetés levonására összpontosíthatunk.

27

2 A „telepítvényen" házzal és házhellyel bíró jövevényeknek kb. egyharmada csak 1-2 hold földet tudott vásárolni. Valamivel több volt a 3-6 holdas törpebirtokos, és a kis falumagban élő telepeseknek kb. egyötöde mondható 7-15 holdas kisparasztnak. Mivel a puszta számottevő része vizenyős rét és szikes legelő volt, sokan földjüknek csak felét tudták szántani-vetni. Bodog Gecseg Jánosnak a Csárdamajori dűlőben 6 kat. hold 1012 n.öl szántója, 6 hold rétje, 1 hold mocsaras földje, Vékony Pálnak ugyanott 6 hold szántója és 8 hold 612 n.öl rétje volt. Eszenyi Sándor és felesége az Akasztói úti dűlőben 10 hold szántót, 5 hold rétet és több mint 3 hold mocsárnak minősített földet bírt. Evekkel a parcellázás után több család lakott egyetlen helyiségű földházban, sok szoba-konyha beosztású zsellérházban, és a házaknak kb. egyharmada becsülhető a nagytájon típusos három osztatú: szoba-konyha-kamrás parasztháznak. Nagyobb lakóházat 1897-ig csak néhány telepes épített. Balogh Méhés% Péternek a főutcán fordított, utcafrontos sarokháza volt, ahol ő nyitotta meg az első boltot. 1600 négyszögöles portát vásárolt, és mellette felesége nevére íratott még egy házhelyet. Tttiján dűlőben közel 20 kat. hold földje, Szőlőhegy dűlőben 3 hold homokja volt. Hét évvel az Ivánka-birtok eladása után a pusztán 51 tanya állott. Három birtokos - közöttük Tóth Ignácz kecskeméti ügyvéd - határbeli földjén lakóházat nem, csak gazdasági épületet épített. Mindhármuknak a faluban volt házuk. Rajtuk kívül négy tanyatulajdonos építkezett a telepítvényen: Csémi József, Kvasznicska Gábor, Meleg Lajos kocsmáros és Szilágyi Sándor. A tanyán gazdálkodók közül 13 családfőnek volt a falumagban házhelye illetve kertje. Mindannyian 25 holdon felüli birtokosok, egyikük 4, Vajda Mihály, 27

2 BKMÖL, Suzent- .Imre (Puszta-Szentimre) adóközség. Birtokrészleti jkv. 1897. JUHASZ Antal 1999. 62-68. 148