Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 9. Szentimre
A földvásárlók nagy összegű adósságot vállaltak igen rövid időtartamú törlesztésre. A plébános tájékozódása szerint „volt, aki erején fölül vásárolt. A jórészt vizenyős, kevés jövedelmet adó birtokból nem tudta kivenni a vételár esedékes részleteit... Akik boldogultak volna, a szorgalmas, takarékos emberek feje fölött is állandóan ott volt a veszély, az egyetemes felelősség". Ezért arra törekedtek, hogy az egyetemleges fizetési kötelezettségtől szabaduljanak. Ezt úgy érhették el, ha Ivánka Oszkárnak a vételárat és a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak az átvállalt jelzálogkölcsönt kifizetik. E célból a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetétől 50 év alatt visszafizetendő hosszú lejáratú kölcsönt vettek föl, amely már egyéni kölcsön volt és holdanként 50 ft-tal terhelte a telepesek birtokát. Ám ez nem volt elegendő. Ezután a Kecskemétről származó tehetősebb vevők Tóth Ignác kecskeméti ügyvédhez fordultak, aki több elhagyott földet megvásárolt, így személyesen is érdekelt volt az egyetemleges jelzálogkölcsön kifizetésében. Hat gazda tárgyalt Tóth ügyvéddel, aki - felelősségvállalásuk mellett - kölcsönt eszközölt ki a Kecskeméti Népbanknál. Ebből fizették ki a közös tartozást és a Kiskőrösi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1895. április 17-én kelt, 2022/tk. 95 sz. a. végzése megszüntette a zálogjog egyetemlegességét. Ezután a vevők birtokát holdanként 150 ft jelzálogkölcsön terhelte, de ez már kinek-kinek személyes adóssága volt. 26 9 A Kiskőrösi Járásbíróság végzése fölsorolja azokat a telepeseket, akiket az egyetemleges zálogjog törlése és a Kecskeméti Kereskedelmi Hitelintézet és Népbank javára az önálló zálogjog megállapítása érintett. A felsorolásban 86 földtulajdonos — legtöbb esetben férj és feleség — neve szerepel. Tanulságos, hogy az 1890. évi vevőtársaság tagjai közül 25-öt, a családnév azonosságát is figyelembe véve 27-et érintett az 1895-ös bírósági végzés. Az Ivánka-birtokot megvásárolt vevők nagyobb része tehát öt évvel később nem volt azok között, akik az egyetemleges zálogjog törlése után ugyancsak nagy bankkölcsönt vállalva az ún. második vevőtársaságot létrehozták. Ez nem meglepő. A 19. sz. második felében a közbirtokossági legelők és a nemesi földbirtokosok pusztáinak felosztása után az egész tájon nagy a népmozgás. Az első földtulajdonosok vagy földbérlők nagy része — fele, néhol kétharmada - nem tudott tartósan megülni a kiosztott pusztákon, különösen ott, ahol rossz természeti körülmények között nagy fizetési, kölcsöntörlesztési kötelezettséget vállalt, illetőleg kényszerült vállalni. Az elbukott vásárlók, bérlők földjére mindenütt akadt vevő. Ezt történt Szent Imre pusztán is, így az Ivánkabirtok eladását követő fejlemények beleillenek abba a képbe, amit a szegedi és a kecskeméti közlegelők, és a jászsági települések által megváltott puszták felosz26 9 A kölcsönfelvétel ismertetésének forrása a História domus. A Kiskőrösi járásbíróság végzéséhez adatközlőimtől jutottam. 145
