Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)

I. BEVEZETÉS - 2. A kutatás forrásai és módszere

léssel foglalkozó tudományok, különösen a 19. század második fele tanyatörténetének kutatói eddig kevéssé aknázták ki az 1879 és az 1900-as évek között készült kataszteri térképek elemzésének lehetőségeit. Több pusztáról (pusztaközségről) a kataszteri térképezés előtt vagy egyidejűleg ún. felvételi előrajzok is készültek, melyek némelyike részletezőbb és a birtokviszonyok változását is jelöli, ezért tanulságos a kataszteri térképpel való összevetésük. A magyarországi népesedéstörténet sűrűn hivatkozott forrásai Vályi András, Nagy Ludovicus, Fényes Elek és Palugyay Imre munkái. A vizsgált terület pusztáinak használatáról és népesedésének kezdeteiről Palugyay nyújt legtöbb adatot. Vályi András 18. század végi országleírása (1796-1799) számos pusztát meg sem említ, Ludovicus Nagy 1828. évi népességi kimutatásait pedig a településtörténésznek kritikával kell használnia, mert néptelennek tüntet fel olyan pusztákat, ahol az egykorú egyházi sematizmusok és más írott források alapján kisebbnagyobb megtelepedést tudunk megbízhatóan igazolni. Ludovicus Nagy statisztikai művének forráskritikai értékelését a részfejezetekben végezzük el. Palugyay Imrének az 1850. évi népességi összeíráson alapuló történeti, statisztikai népleírása és az 1869. évi országos népszámlálás közötti két évtizedről különös fontosságúak számunkra az egyházi sematizmusok. Kutatóterületünk pusztáin a váci, a kalocsai és a csanádi egyházmegye osztozott: 13 puszta a váci, 6 puszta a kalocsai, 2 a csanádi egyházmegyéhez tartozott.

1

3 A puszták közel fekvő városok (Félegyháza, Szeged) és korábban mezővárosok, utóbb nagyközségek (Izsák, Kiskőrös, Majsa, Vadkert) anyaegyházainak leányegyházai (fíliái) voltak. A váci, csanádi püspökség és a kalocsai érsekség által kinyomtatott sematizmusok értéke, hogy minden elismert vallásfelekezet híveit számbavették. Nehezítette a puszták népessége számontartását a hitélet kései megszervezése és az a körülmény, hogy némely helyen szomszédos puszták egyházi és közigazgatási hovatartozása különbözött. Pl. a Kecskemét birtokában lévő Bugac puszta Izsák, Monostor viszont Félegyháza fíliája volt. Még szövevényesebb 1874 után Páhi és szomszédos pusztái közigazgatási és egyházi helyzete. Páhit ugyanis három szomszédos pusztával 1874-ben önálló községgé szervezték, és míg a névadó puszta a váci egyházmegyéhez tartozó Izsák fíliája volt, addig a közigazgatásilag hozzá csatolt Csengőd, Kaskantyú és Tabdi a kalocsai érsekmegye részeként a századfordulóig Kiskőröshöz tartozott, majd az érsekség Csengődöt önálló plébániává szervezte (1899), amelynek Tabdi és Puszta Szent-Imre lettek a fíliái.

1

4 1

3 A váci egyházmegyéhez tartozó puszták: Bugacz, Csólyos, Jakab-Szállása, Kömpöcz, Mérges, Monostor, Móricz-Gáttya, Orgovány, Páhi, Pálos, Péteri, Szánk, Szent-László; a kalocsai egyházmegyéhez tartoztak: Bócsa, Csengőd, Kaskantyú, Szent-Imre, Tabdi, Tázlár; a csanádi egyházmegyéhez tartozott Felső-Pusztaszer és Ötömös. 1

4 Forrásaink az egyházmegyék sematizmusai: Schematismus venerabilis déri archi-diocesis Colocensis et Baesiensis ad annum Christi ... 1834-1911., Schematismus venerabilis cleri 15